Képviselőházi irományok, 1869. VI. kötet • 531-636. sz.
Irományszámok - 1869-544. Törvényjavaslat az 1868. XLV. t. cz. módositása tárgyában
54 544. SZÁM. A fővonalnak ezen az engedélyezési tárgyalások alkalmával pusztán egy átalános szemle alapján meghatározott iránya a vonal részletes tanulmányozása után czélszerütlennek találtatott. A vonalnak ugyanis a. Kolozsvár és Torda közti hegygerincz egy magas pontján kellett volna átvezettetnie, mi csak egy hosszú alagút segélyével lett volna lehetséges. Ennek daczára a vonal emelkedési viszonyai még is kedvezőtlenebbek lettek volna e vonalon, mint a kormány által tervezett p.-szt-miklós-kolozs-gyéresi uj vonal irányban. A Kolozsvártól Torda felé vezető vonal csak nem egész hosszában csúszásra hajlandó területen vonul keresztül, hol mély bevágásokat, melyek mellesleg legyen emlitve, sótelepeken nyugosznak és magas töltéseket kellene építeni. Ezen körülmény pedig nagy horderővel bir különösen Erdélyben, hol az eddig épült vasutaknál névszerint a piski-petrozsenyi s nagyvárad-kolozsvári vonalon szomorú tapasztalatokat kellett tenni mindazon helyeken, a hol nagyobb földmunkák voltak készitendők. Különben az eredeti irány megtartása esetében a Szamosujvár felé vezető vonalnak egész Kolozsvárig kellene vezettetnie, és igy minden alapos ok nélkül egy egész mértfölddel meghosszabbíttatnia. A vonalok tüzetes s részletes tanulmányozásánál, mely alkalommal egy, Tordát közvetlenül érintő vonal is kerestetett, kitűnt, hogy a vasutat czélszerüen és mütanilag helyesen c&akis P.-Szt-Miklós felé, hol az emelkedés kezdődik s Kolozs felé, onnan pedig vagy a Virágosvölgyben G-yéres felé, vagy pedig az Ajtosvölgyben Torda felé lehet vezetni. Egy Kolozsvárról Patán s Boóson át Tordára vezető vasút sem műtani, sem pénzügyi, sem pedig forgalmi tekintetből nem ajánlható. A virágos- vagy az ajtosvölgyi alternatívát illetőleg ki kell jelentenem, hogy a kettő közül a virágosvölgyi vonal az, mely minden tekintetben legkedvezőbbnek találtatott, s összehasonlítva e két irányt kitűnik : a) hogy az ajtosvölgyi vonal mintegy % 0 mértfölddel hosszabb a Virágosvölgyinél; b) hogy azon esetre, ha Tordára egy szárnyvonal vezettetnék Gy érésről, a keleti vasút egész hálózata csak 1 / 10-eá mértfölddel lenne hosszabb, mint akkor, ha a fővonal Tordának irányoztatnék; c) az ajtosi vonal legmagasb pontja 13 méterrel magasabb, mint a virágosvölgyi vonalé s még ez utóbbinál a legkisebb ívsugár 300 méter, addig az ajtosi vonalnál csak 2 75 méter. E mellett a kanyarulatok az ajtosi vonalon 3000 méterrel hosszabbak, mint a másik vonalon; d) az ajtosi vonalon két, a virágosin ellenben csak egy alagút szükséges; e) de legfőbb indok, mely a virágosvölgyi irányt ajánlja az : hogy az ajtosi vonal a sótelepek miatt a vízválasztótól kezdve egész Tordáig folytonos csúszásra hajlandó területen vonul el, mely körülmény a forgalom biztonsága s pontosságára nézve a legkárosabb befolyással lenne. f) végre fontos körülmény még az is, hogy a virágosvölgyi irány elfogadása esetében a pest-kolozsvár-brassói világforgalmi fővonal majdnem egy mértfölddel rövidebb les*, mint lenne akkor, ha Tordának vezettetnék. Torda város érdekeinek nézetem szerint megfelel, ha a város a fővonallal egy szárnyvonal által kapcsoltatik össze. Mindezeknél fogva van szerencsém az e tárgyban benyújtott törvényjavaslatot elfogadásra ajánlani. Pest, 1870. június 10. Gorove István, m. k.
