Képviselőházi irományok, 1869. VI. kötet • 531-636. sz.

Irományszámok - 1869-609. Törvényjavaslat a köztörvényhatóságok rendezéséről

314 609. SZÁM. II, Fejezet. A törvényhatósági bizottságról. 18. §. A törvényhatóság egyetemét a bizottság képviseli, s a mennyiben a törvény kivételesen másként nem intézkedik, a hatósági jogokat a törvényhatóság nevében a bizottság gyakorolja. 19. §. A bizottság áll fele részben a törvényhatóság területén legtöbb egyenes államadót fizető azon nagykorú honpolgárokból, kik országgyűlési képviselőválasztásra jogosítva vannak, hason fele részben pedig a választó közönség választottjaiból. 20. §. Bizottsági tag átalában nem lehet: a) a ki irni és olvasni nem tud; b) a ki a törvényhatóság területén legalább két óv óta nem bir, vagy ugyanannyi idő óta ott nem lakik ós adót nem fizet; c) a ki a törvényhatóság közjavadalmait haszonbérli, vagy a törvényhatósággal más számadási viszonyban áll. 21. §• A bizottsági tagok számát a törvényhatóság lakosainak száma szabályozza, t. i. vármegyékben, székekben, kerületekben és vidékekben minden 500, törvényhatósági joggal felruházott városokban minden 250 lakos után egy bizottsági tag számíttatik. A bizottság választott ós nem választott tagjainak összes száma azonban törvényhatósági joggal felruházott városokban 48-nál kevesebb ós 400-nál több, más törvényhatóságokban 120-nál kevesebb és 600nál több sehol sem lehet. 22. §. A legtöbb adót fizetők névjegyzékét az adóhivatalok hivatalos kimutatásai alapján minden év végével a törvényhatóság igazolási választmánya állítja össze, illetőleg igazítja ki. Az igazolási választmány áll: a közgyűlés által egy évre választott 5 tagból, és a főispán által a bizottsági tagok közül szintén egy évre kinevezett elnökből ós 3 tagból; előadója a törvényhatósági jegyző. Érvényes határozat-hozatalra az elnökkel 5 tag jelenléte szükséges. A választmány a kitűzött és kihirdetett napokon nyilvánosan tartja üléseit s a megállapított névjegyzéket indokolt jelentés kíséretében a közgyűlésnek megerősítés végett bemutatja. 23. §. A sorrend megállapításának csak a törvényhatóság területén fekvő ingatlan vagyon s a törvényhatóság területén élvezett jövedelem összes egyenes államadója és a személyes kereseti adó vétetik számításba : továbbá az állami-, felekezeti-, községi- ós magántanintózetek tanárai, a tudományos akadémiák tagjai, a folyóirat- ós lapszerkesztők, a lelkészek, az ipar- és kereskedelmi kamarák bel- és kültagjai, úgyszintén a magyar államban érvényes oklevéllel ellátott: tudorok, ügyvédek, orvosok, mérnökök, gyógyszerészek, sebészek, bányászok, erdészek és gazdatiszteknek összes egyenes államadója kétszeresen számíttatik. A férj vagy atya államadójában a nő, valamint kiskorú gyermekek államadója is beszámítandó, ha a nőnek vagy a kiskorú gyermekeknek vagyonát kezeli. Mindenki esak egy törvényhatósági bizottságnak lehet tagja : az, a ki több törvényhatóságban jön a legtöbb államadót fizetők sorába, azon törvényhatóság bizottságának lesz tagja, melyet maga jelöl ki.