Képviselőházi irományok, 1869. VI. kötet • 531-636. sz.

Irományszámok - 1869-604. 1870-ik XLI. törvényczikk a magyar észak-nyugoti vasut kiépitése tárgyában

604. SZÁM. 306 Ugyanazon mentesség a kisajátitmányok átiratási dijaira is megadatik. A tőkeszerzés, valamint építkezés és az üzlet első berendezése czéljából kiállítandó minden szer­ződés, beadvány, vagy bármely más okirat bélyeg- és illetékmentes lesz. 30. §. Az engedély tartama a 2. §-ban idézett ideiglenes vasút engedélyezési szabály 9. §-nak b) pontja alatt kimondott ótalommal uj vasút felállítása ellen 90 évre állapittatik meg, mely időszak lefolyásával elenyészik. Kezdetét veszi azon napon, a melyen az egész engedélyezett vonal a közforgalomnak átadatik. Az engedély elenyészik akkor is, ha a 6. 7. és 8. §§-ban megállapított határidők a biztosíték letételére, a vonalozási munkálatok megkezdésére és befejezésére az épités megkezdése, az építés befejezése, továbbá az üzlet megnyitására nézve meg nem tartatván, a határidők elmulasztása a fennidézett vasút en­gedélyezési szabály 11. §. b) pontja értelmében, különösen pedig a politikai és íinanczialis válságok által nem igazoltathatik. 31. §. A kormány fenntartja magának a jogot, hogy az engedélyezési törvény hatályba léptétől számítva harmincz év lefolyása után az engedélyezett pályát minden időben beválthassa. A beváltási ár meghatározására a vállalatnak a valóságos beváltást megelőző hét év alatti tiszta évi jövedelmei fognak feíszámittatni, mely összegből a két legmostohább év tiszta jövedelme levonatván, a fennmaradt öt óv átlagos tiszta jövedelme fog kiszámíttatni. Ezen átlagos összeg, mely mindazonáltal a biztosított tiszta jövedelemnél kevesebb nem lehet, az engedélyesnek megállapított engedély tartamáig mint évi jövedék fizetendő. 32. §. Az engedély megszűntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével az állam az első esetben ingyen, az utóbbiban a 31-ik §. értelmében meghatározott évi járadék fizetése mellett lép az engedélyezett ós jó karban átadandó komárom-órsekujvár-nyitra-trencsóni vasutpálya tehermentes birtokába és haszonélve­zetébe, birtokába veszi különösen a pálya területét ós földjót, a föld- ós műmunkálatokat, a fel- ós alépítmé­nyeket minden hozzátartozókkal egyetemben, mint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- ós lerakodó helyekkel, épületekkel, az indulási és érkezési helyeken őr- ós felvigyázó házakkal, minden belszerelvónyekkel, bútorzattal, ingó ós ingatlanságokkal egyetemben. Valamint az engedély megszűntével, ugy a pálya beváltása esetében is, az államtól kiszolgáltatott minden előlegnek és ezek kamatainak ezüstben leendő visszatérítése után az engedélyes megtartja a vállalat saját kereseteiből alakított tartalék-alap, ós a künnlevő activ követelések tulajdonát, valamint a vállalat saját vagyonából emelt épületeket, milyenek a coakskemenczék, öntödék, gép- vagy egyéb gyárak, pajták, dockok, mint a melyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztatott fel, hogy azok a vaspályának semmi hozzátartozandóját nem fogják képezni. 33. §. Ha a megelőző intések daczára az engedély-okmányban vagy a törvényekben foglalt kötelességek megsértése vagy mulasztása az engedélyes részéről ismételve fordulna elő, jelesül, ha ez a komárom-órsek­ujvári szakasz kiépítését ós üzletbevótelót a 8-ik §-ban kikötött határidő alatt elmulasztaná, a kormány fenntartja a jogot, ellene a törvényeknek megfelelő intézkedéseket megtenni ós a körülmények szerint az engedélyt még tartamának lefolyása előtt megszűntnek nyilvánítani 34. §. Az engedóly minden okmányszerü kiadványai csak egy forintra szabott bólyegdij alá esnek.

Next

/
Thumbnails
Contents