Képviselőházi irományok, 1869. VI. kötet • 531-636. sz.
Irományszámok - 1869-596. 1870-ik XXXIV. törvényczikk az államkincstár tulajdonát képező Ferencz-csatorna használatának és üzletének átruházásáról és ezen csatornának kiegészitéséről
596. SZÁM. 283 Állami segély. 16. §. Az előbbeni szakaszban kitett 10.045,000 o. é. frtnyi tényleges költségeknek egy ötödrésze; azaz: 2.009,000 (két millió kilenczezer) forintot az államkincstár ezen közhasznú vállalat előmozdítása végett az alakulandó részvénytársaságnak államsególyképen rendelkezésére bocsátja oly módon, hogy ezen összeg erejéig a társaságtól részvényeket névszerinti értékben átveszen. Ezen részvények után, az államkincstár kamatok és osztalékokban csak azon időtől kezdve részesül, melyben a többi részvényekre már öt száztóli évi jövedelem esik. Az üzleti jövedelemből ugyanazért az összes rendes kezelési költségek levonása után mindenekelőtt az elsőbbségi kötvényekre eső hat száztóli kamatok és törlesztési részletek leszámitandók; ezután pedig a mutatkozó jövedelmi többletből a magán-aláirás utján elhelyezett részvények öt száztólival kamatoztatandók és a maradványból a tényleges költségek egy ötöde gyanánt adott államsegély fejében az államkincstárnak átadott részvények szintén 5% kamatban rószesittetnek. Azon jövedelmi többlet, mely ezen kamat fedezések után még fennmarad, először a vállalat által beszerzett tőkének korábbi üzleti évekből netalán fennlévő kamat-követeléseinek, — ezután pedig az államkincstár tulajdonát képező részvények után hátralévő hasonló követelések kiegyenlítésére fordítandó. A tiszta jövedelem többletét felülosztalékokra fordítani csak akkor lehet, ha az imént felsorolt követelések nem léteznek. Az államkincstárnak oly kamatkövetelései, melyek a szerződés leteltéig még vissza nem térítettek, a vállalat fennlevő vagyonából egyenlitendők ki. Az államsegély a részvénytársaság megalakulása után ós időszakonként a vállalat által tényleg befektetett tőkével aránylagos — vagy V 5 részletekben fog kiszolgáltatni. Az államkincstárnak jogai, és as állami felügyeletnek mily módoni gyakorlása. 17. §. Az államsegély fejében, valamint a Ferenez-csatorna jövedelmi értékének kárpótlása czimón átvett részvények alapján az államkincstár a többi részvényesekkel hasonló jogokkal bír. Ennélfogva az államkincstár az alakítandó részvénytársaság igazgató tanácsában egy ötödnyi — (Y 5 ) arányban a kormány részéről kinevezendő tagok által képviselve leend és a közgyűléseken a részvény birtokához aránylagos szavazati jogot gyakorlandja. A részvénytársaságnál, ós addig is, mig ezen társaság megalakul, vagy az igazgatótanács megválasztatik, pémügyminister a segélyt nyújtó államkincstár érdekeinek megóvása czóljából egy kirendelendő biztos által felügyeletet fog gyakorolni, mely közeg feljogosítva leend, az engedélyes ós később az igazgatótanács ós a társaság minden tanácskozmányaiban ós gyűléseiben részt venni ós a hozandó határozatokat, ha azokat az államkincstár, vagy a többi részvényesek érdekeit sértőknek találná, felfüggeszteni, s elhatározás végett azonnal a pénzügyministernek feljelenteni. A kormánynak az átalános törvények határozatai s különösen a jelen engedélyokmány értelmében fentartott fő-felügyeleti joga gyakorlatával — ugy az épitkezósi idő, valamint az engedélyezett vonal részben vagy egészben leendő megnyitása után az államra nehezendő költségek és kiadások megtérítése fejében az engedélyes, illetőleg az általa alakítandó részvénytársaság az államkincstár javára bizonyos évi átalányt fizetnek. Ezen évi átalány mennyiségót a kormány határozza meg. Az üzlet megnyitása után fizetendő évi átalány-összegek a megnyitott vonal, vagy vonalrószre nézve az üzleti számadásba felvehetők, egyébként az építési tőkét terhelik. 36*
