Képviselőházi irományok, 1869. VI. kötet • 531-636. sz.
Irományszámok - 1869-532. Törvényjavaslat a tizedes mérték- és súlyrendszerről
10 532. SZÁM. De a gyakorlati életben is látjuk mindennapi alkalmazását az ipar és a kereskedés körében. A vaspályák épitésénél és forgalmánál a méter- és a killogramm-suly Használtatik, több iparos-és házi foglalkozásnál a centiméter van szokásban, a fél kilogramm, mint vámfont, 50 killogramm, mint vámmázsa a gabonakereskedésben ós postaforgalomban divatozik, végre a pénzverésnél a tizedes súly és mérték már jelenleg is el van fogadva. Az emiitett rendszernek mindezen nagy előnyei daczára kötelességének tartotta a kormány mielőtt a súly- ós mértékrendszert megváltoztató ezen fontos törvényjavaslat elkészítéséhez ós vógmegállapitásához fogott volna, előzőleg még véleményadásra felhívni hazánk összes szakórtő testületeit ezen rendszer czólszerüsóge ós gyakorlati behozatalának módozatai iránt és e tárgyban a m. tudományos akadémiát, az országos gazdasági egyletet, valamenyi kereskedelmi és iparkamarát, nemkülönben a tudomány és kereskedelem köréből kiszemelt szakértőket ismételve kihallgatta. Mindezek egyetlen egy kamara kivételével a tizedes mérték és sulyrendszer behozalát javasolván, az ily mólyen érzett ós átalánossan nyilvánuló szükségnek megfelelve nem késett többó a m. kir. kormány a vám és kereskedelmi szövetség , czikke értelmében az e rendszer behozataláról szóló 'örvónyjavaslatot egyetértve ő Felsége többi országainak kormányával megkészíteni. S midőn azt a tisztelt országgyűlésnek alkotmányos tárgyalás végett ezennel bemutatja, javaslatát ugy a rendszer lényegére, valamint annak viszonyainkhoz leendő alkalmazására nézve a következő megjegyzésekkel kisóri: Az uj rendszernek alapja mint állandó egység a méter, vagyis elméletileg a föld quadransnak egy 10 milliódnyi része, mely gyanánt a párisi levéltárban őrzött móterpálcza (mótre de archives) mindazon nemzetek által elfogadtatott, melyek e rendszert magukévá tették. Ezen alapból származtatik az egész rendszerben előforduló minden mérték ós súly olyképen hogy: a hossz mérték nek alapegysége a méter, a súlymérték nek alapegysége a killogramm vagy is súlya oly mennyiségű destilált viznek, mely légüres térben ós az olvadó jég hőmérsékébe mérve egy tized-kör méternyi tért foglal el, az űrmértéknek alapegysége a liter v agyis egy tized köb méter, a tér mértéknek alapegysége az a r e vagyis száz négyszög méter, végre a köbmórtéknek "alapegysége a s t ó r e vagyis egy köbméter. Ezen alapegységből a többi nagyobb ós kisebb mértékek ós sulyok ugy származtatnak, hogy az alapegységeknek e tizedes rendszer szerinti szorzatai görög, ugyanüy osztalékai latin elnevezésekkel jelöltetnek. Az alap-egységeknek tiszerese tehát deka, százszorosa hektó, ezerszerese kilo, tizerszererese m y r i a görög származású szónak csatolása által fejeztik ki, miért is pl. 1 dekameter = 10 méter 1 hektometer = 100 „ 1 kilométer == 1000 „ 1 myriameter = 10,000 „ • Az alapegységnek tizedrésze ellenben deci, századrésze centi, ezredrésze m i 11 i latin származású szónak csatolása által nyer kifejezést miért pl. 1 deciméter = V 10 méter 1 centiméter = Vioo » 1 milliméter = Viooo » Ezen alapelveiben itt körvonalazott franczia tizedes rendszer a maga egységeivel a méter, gram, liter, és stór-rel, valamint ezek szorzataival ós hányadrészeivel összesen 40 móretnevet adna. Mindannyinak alkalmazását azonban a gyakorlati szükség nem igényli. Nevezetesen feleslegesnek mutatkozik a dekameter (10 méter) és a hektometer (100 méter), a mennyiben rövidebb mérésekre a méter, hoszabb távolságra pedig a kilométer alkalmazása czólczólszerübb. Eleshetik továbbá a myriagram (10,000 gram), melyet kényelmesebben 10 kilogramnak és a hektogram, melyet 100 gramnak lehet nevezni; felesleges továbbá a dekaliter (10 liter), a kiloliter
