Képviselőházi irományok, 1869. VI. kötet • 531-636. sz.
Irományszámok - 1869-557. Törvényjavaslat a báttaszék-dombovár-zákányi gőzmozdonyu vasut kiépitése iránt
557. SZÁM. 109 a földterületet már most kétvágányú vasútra kisajátítani, az engedélyesek erre méltányos és külön megállapítandó kárpótlás mellett köteleztetnek. Mihelyt a forgalom az engedélyezett vonalon annyira növekedett, hogy az évi bruttó-jövedelem mértföldenként 90 ezer o. é. fortot ezüstben felülhaladt, akkor az engedélyesek azon időponttői kezdve, midőn az állami kamatbiztositást többé igénybe nem veszik, azonnal kötelesek minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt letétetni; ellenben az állami kamatbiztositás igénybevételének ideje alatt, a forgalom növekedtével a ministerium kívánhatja a második vágány előállítását, csakhogy ezen esetben a részletek külön egyezség utján fognak fognak az engedélyesekkel megállapittatni. 5. §. A munkálatok kivitelénél az engedélyesek által a következő átalános rendszabályok lesznek követendők: a) Alépítmény. A maximai emelkedési viszony legyen ugy, mint egy áll a százhuszonöthöz (1: 125.) A kanyarodásoknak a nyilt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A mennyiben azonban a minimai félátmérő — és a maximai emelkedés alkalmazásával a dombovár-báttaszóki vonalszakaszon aránytalanul nagy munkák szükségeltetnének, az esetben a fenn meghatározott félátmérő a mondott szakaszon, — mindazonáltal csupán a kormány beleegyezésével, — 250 méterre leszállítható, és az emelkedési viszony egy századra (1: 100) felemelhető. Ezen maximai emelkedési viszonyok és legkisebb kanyarulati félátmórők alkalmazhatása felett, mi az épitési nehézségektől függ — a kormány határoz. A pái/a szabályszerű (normál) keresztszelvényeire nézve a bevágásoknál ós töltéseknél, a falazatokon és azok közt azon szabályok és szabványrajzok követendők, melyek az állam költségén foganatba vett másodrendű (Miskolcz-Bánréve) vonalaknál megállapittattak, s nevezetesen, melyek szerint a pálya koronaszélessége ott, hol a sinek a talpfán feküsznek, egyenes vonalakban 3'1, kanyarulatokban 3'4 méterre határoztatott Ezen szabványrajzokkal megegyezöleg kell a kövecs-ágyat előállítani, s annak azon időben, midőn a pálya — fenntartási költségeknek az üzleti számadásba felvétele kezdődik, a talpfák befödésóvel, a keresztszelvény szabványokban meghatározott mértékkel kell bírnia, ezen kívül még az épitési alapterhére a pálya hosszában pályamórtföldenkint legalább 300 köbméternyi kavicsmennyiség, mint tartalókkövecs helyezendő el. A műépitmények, a mennyiben a pálya magassága ezt megengedi, boltozandók vagy kőlappal befedendők, s igy egészen kőanyagból állitandók elő. A mennyiben a pálya magasságaezen szerkezet módot nem engedné, ezen esetben ugy a műépitmények, mint a nagyobb hidak is és minden pálya melletti és feletti hidak egészen fából készíthetők. b) F e 1 ó p i t m é n y. A felépítmény és minden alkatrészeinek előállítása, illetőleg szállítása körül, valamint a sinutaknak az állomásoknál elrendezésére nézve azon szabályok ós szabványrajzok követendők, melyek az államköltségen foganatba vett másodrendű (Miskolcz-Bánréve) vonalakra nézve megállapittattak. A kitérőknél a talpfák kizárólag tölgyfából, egyébként pedig tölgy- vagy a legkipróbáltabb rendszer szerint telitett (impraegnált) bükkfából készíttessenek és szállíttassanak. Az engedélyesek kötelesek a nyilt pálya és az állomások sinutainak előállításához szükséges felépítmény-anyagokon kivül ezeknek még egy százalékát, valamint minden 25 kitérő utón legalább egy teljes kitérő- és keresztvágány-szerkezetet is, az azokhoz szükségelt talpfákkal együtt, mint tartalókanyagot az épitési alapból előállítani. Az állomások mellék-vágányaira az egész pályahosz 10 százalékánál több nem fog követeltetni.
