Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.

Irományszámok - 1869-460. Törvényjavaslat az udvartelki birtokról

80 460. SZÁM. 2.) Vájjon legelő-illetőség járjon-e ily birtokok után ? Ezen kérdésre is a javaslat 4. §-a igennel felel azon esetre, ha az udvartelki birtokosnak legel­tetési élvezete szerződésileg vagy gyakorlatilag az 1848. évig fennállott; mert az udvartelki birtokos által fizetendő megváltás alapjául az évi szolgáltatások vétetnek, a melyek egy része az élvezett legeltetésért tel­jesíttetett. Ha tehát az udvartelki birtokos váltságot köteles fizetni kivétel és levonás nélkül mindazon szol" gálmányokért, a melyeket teljesített; viszont méltán követelheti, hogy mind azon kedvezmények élvezetében meg­hagyassák, a melyekórt a váltságot fizeti, s hogy a megváltott kedvezmény fenn is maradjon. E jogosult igénye pedig csak ily módon biztositható: mert különben a gazdálkodáshoz szükséges marha tartása legelő nélkül lehetetlenné válnék. 3.) Az udvartelki birtokosok sok helyütt faizás élvezetében is lóvén, vájjon ezen faizás erdő ki­hasitásával elógittessék-e ki ? A javaslat 10. §-a elismeri a jogot szintén ugy, mint a legeltetésre nézve ; minthogy azonban a kihasítandó erdőilletmény oly csekélységet képezne, hogy azt szabályszerüleg mivelni alig lehetne; czélszerüebbnek látszott hogy a földesúr az erdöilletmény kiadásától felmentessék, azon feltétel alatt mindazonáltal, hogy a faizás értéke a váltságösszegből levonások, — kivéve : ha a földtulajdonos önként ajánl erdőt. 4.) A váltságösszeg megállapításánál milyen kulcs vétessék alapul? A 12. 13. §§-ban ugyanazon kulcs javasoltatik, a mely az úrbéri birtokviszonyok rendezéséről szóló törvényjavaslatban ajánltatott. Ezen megváltási mód már az 1853 márczius 2-iki földtehermentesitósi rendeletben is bennfogaltatik, nem lenne tehát czélszerü, ha a törvényhozás a megváltást súlyosabb feltótelek alatt rendelné el, mint az az idézett legfelsőbb rendeletben van meghatározva, mely szerint eddig már szá­mos megváltás jött létre. A B) pont alatt emiitett esetekben a javaslat 20. §-a a szerződési viszonyt fenntartja, azonban a következő feltételek mellett: a) Nehogy jövőre ily viszony felett kétség támadjon, s hogy egyúttal a viszony létezéséről ós feltóteleiről a telekkönyvből mindenki tudomást szerezhessen ; a javaslat a szerződésnek telekkönyvi kitünte­tését kötelezőleg elrendeli; miáltal az udvartelki birtokosnak is mód nyujtatik, hogy sajátja, t. i. az épület felett szabadon rendelkezhessék. b) A javaslat szerint az ily viszony jövőre csupán magánjogi természettel fog birni. Ebből követ­kezik, hogy a szerződés mindazon feltételeit, a melyek szerint hűbéri köteléknek létezése legtávolabbról is vélelmezhető lenne, vagy a melyek éppen hűbéri függetegsóget tartalmaznának, a 22. §. világosan semmi­seknek jelenti ki; ós mind a földtulajdonosnak, mind a haszonélvezőnek szabad rendelkezési jogát tulajdonára nézve a magánjog határain belül egyaránt biztosítja. c) Jövőre az ily viszony csak határozott időre szóló szerződések alapján engedtetik meg, és ezek­nektelekkönyvi bejegyzése a földtulajdonosnak kötelességévé tétetik: miáltal eleje vétetik annak, hogy a meg­szüntetett úrbéri kapcsolathoz hasonló hűbéri viszony szabad egyezkedés alapján mellékes utón ujolag lé­tesíttessék. Végül ezen javaslatra vonatkozólag még megjegyeztetik, hogy annak 2. §-a némely eseteket sorol fel, a melyekre a jelen törvény nem alkalmazható. Ámbár ezen eseteket már az 1. §. kizárja; minthogy azonban az ország több részében ily viszonyok tényleg előfordulnak, nehogy kételyek támadhassanak : ezen viszonyok fenntartását a törvényben világosan ki kellett mondani, — miután az ily viszonyok pusztán szol­gálati viszonyon alapulnak, a magánjog határozatai szerint birálandók meg ós semmiféle rendezést nem szük­ségeinek. Ugyan a 2. §. b) alatti rendelkezése szintén szükséges ; mert Erdélyben e tekintetben szintén kéte­lyek merültek fel, a melyek ezen világos rendelkezések által megszüntetni czóloztatnak. Pesten, 1870. april hó 10-én. Horváth Boldizsár s. k.

Next

/
Thumbnails
Contents