Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.
Irományszámok - 1869-457. Törvényjavaslat az urbéri birtokviszonyok rendezéséről
52 457. SZÁM. 12. §• A jelen törvény 10. és 11. §§-ban érintett és a volt jobbágyoknál maradt foglalások sem'a maradványföldek, sem az irtások közé nem sorozhatok, és. azok után legelő- vagy erdőilletmény nem jár. 13. §. Azon földek, a melyeket a volt jobbágyok az úrbér behozatalakor megállapított úrbéri állományok mérvén fölül birnak, a mennyiben sem foglalásnak, sem irtványnak, sem pusztateleknek, sem bérföldnek (censualis föld) vagy haszonbóri birtoknak nem tekinthetők, s a melyekből a 1848-ikévig fennállott törvények szerint a földesúr uj telkeket tartozott volna alakitani: úrbéri maradványföldeket képeznek. Ezen földek a volt földesuraknak járandó kárpótlás mellett a jelen birtokosoknál maradnak, anélkül azonban, hogy e birtok többlet a volt jobbágyokat a legelő- és erdő elkülönzésénél nagyobb legelő- ós erdő illetményre jogosítaná föl, mint a mennyit az urbérben megállapított telkeik mérvéhez képest követelhetnek. 14. §. Zsellórtelkeknél maradvány felszámításának helye nincs. Ha azonban ily telkekhez oly külső földek is tartoznak, melyektől készpénzben vagy terményekben való szolgáltatás vagy szolgálat járt: e tartozások a birtokos által megváltandók. 15. §. A 10. és 11. §§-ban megtámadhatlanoknak kimondott foglalásokért kárpótlás nem jár. 16. §. A 9. és 13-ik §§-ok eseteiben járó kárpótlási összeg akkóp szabandó ki, hogy ezen földek minden holdjára oly összeg essék, a minő az ugyanazon határbeli és osztályú telekért az 5. §. szerint járó országos kárpótlási-összegből a legelő- és erdőilletmónyt is számításba véve, kártalanításul egy-egy holdra jutott. 17. §. A 14. §. esetében a váltságot azon összeg képezi, mely "az évi szolgalmányok értékének húszszoros összegéből egy hatodrésznek a beszedési- és kezelési költségek fejében való levonása után fennmarad. A szolgalmányok értékének meghatározásánál, a mennyiben ez készpénzből állott: ennek összege veendő alapul; ha pedig kézi- vagy igás-napszámból állott a szolgálmány; amannak értéke ll 1 ^, emezó pedig 35 o. é, krra teendő; végre terménybeli szolgalmányok esetében az 1842—1847. (hatévi) összes termés egy hatodrésze veendő évi szolgálmányul s annak értéke azl847-ik évben fennállott középár szerint számítandó ki. 18. §• A 9. 13. ós 14. §|-ok esetében a váltságkötelezettnek jogában áll teljes megváltásul a földek egyharmadát a volt földesúrnak átengedni. 19. §• A váltságösszeg után a birtokrendezés vógbefejeztének napjától kezdve 5% kamat jár. 20 §. A váltságtőke és járulékai a megváltott földet terhelik. A birtokos jogelőde ellen a hátralékok iránt visszkeresettel bír, amennyiben azt különös kikötés meg nem szüntette. 21. §. A váltságösszeg biztosítása és törlesztése az 1868. XXIX. t. ez. 4—12. ós 24. §. szerint történik s ugyanazon törvény 16. és 17. §§-ainak határozatai a pusztatelkek és maradványföldek megváltása tárgyában már létrejött jogérvényes szerződések és Ítéletekre is kiterjesztetnek.
