Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.
Irományszámok - 1869-456. Törvényjavaslat a köztörvényhatóságok rendezéséről
456. SZÁM. 37 11. §• Addig, mig a törvényhozás a törvényhatósági költségek fedezésének és beszedésének módját külön törvény által végleg szabályozza, a háziadó az egyenes (föld-, ház-, jövedelem-, személyes kereseti) államadó után százalékokban vettetik ki, s az államadóval együtt szedetik be. Az adóhivatal a tényleg befolyt adóból azon arányban szolgáltatja ki a háziadót a törvényhatóságnak, a mely arányban a törvényhatóság háziadója áll a törvényhatóság egyenes államadójához. 12. §. A rendezett tanácsú városok csak a központi költségekhez járulnak. E körülménynél fogva azon törvényhatóságokban a törvényhatóság központi költségei a járásiaktól elkülönítve állapittatnak meg s vetetettnek ki. 13. §. A szabad királyi városok, közvetett államadókra is vethetnek községi pótadót, a városban s annak területén illetékeket, helypénzeket, vámokat szedhetnek, s az állam által igénybe nem vett uj adókat hozhatnak he. E jog gyakorlására a kormány engedélye szükséges, mely azt, — a mennyiben az államjövedelmeinek csökkenése, s az ipar s kereskedelem érdekeinek veszélyeztetése nélkül eszközölhető, — a helyi viszonyokhoz képest a város indokolt felterjesztésére megadhatja. 14. §. A törvényhatóság a jövő évi költségvetést az őszi, a zárszámadást a tavaszi közgyűlésen vizsgálja, illetőleg állapítja meg. Az előirányzat a zárszámadás s az állandó választmány (43. §.) véleményes jelentése a közgyűlés előtt 15 nappal közszemlére kitétetik s azon felül a bizottsági tagok között kiosztatik. Egyes adózók a költségvetésre és zárszámadásra észrevételeket tehetnek s azokat a közgyűlés előtt 5 nappal az állandó választmánynak beadhatják. A választmány a beadott észrevételeket tárgyalni s véleményes jelentés mellett a közgyűlésnek bemutatni köteles. 15. §. A törvényhatóságok az önkormányzatból folyó ügyeken felül országos és közérdekű ügyekkel is foglalkozhatnak, azokat közgyűléseiken megvitathatják; megállapodásaikat kifejezhetik, egymással és a kormánynyal közölhetik s kérvény alakjában a képviselőházhoz felterjeszthetik. Az országgyűlésnek ós egyes .tagjainak törvényhozói eljárását azonban soha se tehetik a törvényhatóságok közgyűlési vita és megállapodás tárgyává, de egyes törvényeknek a gyakorlat által kimutatott hiányait kijelölhetik. 16. §. A törvény ós a kormánynak a törvényhatósághoz intézett rendeleteit a törvényhatóság területén a törvényhatóság hajtja végre saját közegei által. Mennyiben van ez általános szabály alól kivételnek helye: a törvény határozza meg. 17. §. A törvényhatóság jelen törvény korlátai között felirhat egyes kormányrendelet ellen a végrehajtás előtt, ha törvénybe ütközőnek, vagy a helyi viszonyok miatt czólszerütlennek tartja azt. De ha a minister a felhozott indokok ellenére a végrehajtást követeli, vagy a törvényhatóságot hozott határozatának foganatosításától másod izben tiltja el, a kormányrendelet azonnal ós feltótlenül teljesítendő ós végrehajtandó (58. §. e. pont). Az ilyen, valamint a szabadságos és tartalékos katonák berendelését, és valamely, az állam veszóiyezett érdekei miatt halaszthatlan rendőri intézkedést tárgyazó kormányrendelet csak a végrehajtás után s csak annyiban szolgálhat közgyűlési vita- ós határozat