Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.
Irományszámok - 1869-525. A kilencz osztály előadóiból alakult központi bizottság jelentése az államkincstár tulajdonát képező Ferencz csatorna használatának és üzletének átruházásáról és ezen csatornának kiegészitéséről szóló törvényjavaslat tárgyában
384 525. SZÁM. Határidők a munkák teljesítésére. 6. §. Az engedélyes kötelezi magát, a munkákat, ezen engedélyezési okmány hatályba léptétől számítandó egy év alatt megkezdeni, és az engedélyezett uj munkálatokat a Ferencz-csatorna s hozzátartozóinak átvétele napjától számitandó négy egymásután következő óv alatt befejezni. Kivételt képeznek háború, járvány, vagy rendkivüli áradás. Ha a közigazgatási vonaljárás alkalmával, a bemutatott részletes tervekben előtüntetett vonal-iránynak változtatása szükségesnek találtatnék, engedélyes köteles ezen változtatásokat a vonaljárási bizottság határozatától számit: ndó 4 hót alatt foganatba venni, ós 4 hónap alatt a kormánynak helybenhagyás végett felterjeszteni. Az engedély elenyészik, ha a vállalati munkák megkezdésére és befejezésére kitűzött határidők meg nem tartatnak. A kisajátítási jog. 7. §• A kisajátítási jog az 1868. LV. t. ez. értelmében az engedélyezett csatornák kiépítésére, valamint az azoknak üzletéhez és fenntartásához megkívántató földterületekre engedélyesnek megadatik. A kincstár a saját birtokán létező és az engedélyezett csatornák vonalába eső földeket, az engedély-idő tartamára ingyen engedi át; ha azonban ezen átengedett földek magánosoknak bérbeadva lennének, a bérlőknek engedélyes által móltányos kárpótlás nyújtandó. Hidak, utak, átjárok építése. 8. §. A Ferencz-csatornán eddig létező hidak ós átjárókra nézve engedélyes azon kötelezettséget vállalja magára, melyeket a kincstár eddig teljesített. Az újból építendő csatornák által félbeszakított közlekedés helyreállítására engedélyes vagy jogutódjai saját költségükön a közigazgatási vonaljárás alkalmával megállapítandó helyeken és számban állandó- vagy mozgó- minden esetre karfákkal ellátott hidakat épitend, és pedig álladalaii vagy országos utakon . . . . . 4 ölnyi községi utakon . .... . . . . ,~. . .3 ölnyi dűlő utakon . . . . . . ... . . ... 2 ölnyi szélességben. Az állandó hidak belső vizszin feletti magassága 16 lábra határoztatik meg. A hídfőknél vizmérczók állitandók fel, hogy azokon a vízállást mindenkor észlelni lehessen. A hidakra vezető lejtőkön. (feljárók) az esés kivótel nélkül 3 hüvelyknél nagyobb nem lehet. Az álladalmi utakon építendő hidak tervei a m. k. közmunka ós közlekedési — ministeriumhoz — a további utaknál az illetékes törvényhatósághoz helybenhagyás végett bemutatandók. Ha a közigazgatási bejárás alkalmával megállapított mennyiségű hidakon ós átjárókon felül, a növekedett ipar ós forgalom igényei következtében egy uj áthidalás szükségeltetnék, ennek építése és fenntartási költségeit nem az engedélyes, hanem az illető útópitészeti alap vagy vállalat viselendi. Az ilyen áthidalást engedóiyes meg nem akadályoztathatja. A csatorna miatt áthelyezendő utak legfelebb 1—24-hezi eséssel építendők; minden ilyen ut ugyanazon állapotba helyezendő, melyben a csatorna építése előtt találtatott. Államutaknál az áthelyezést a közmunka- ós közlekedési minister, minden egyéb utaknál az illetékes törvényhatóság engedélyezi. Az áthelyezett államutaknak fenntartása a közmunka ós közlekedési ministeriumot, az országos utaké pedig az illető törvónyhatóságot, a községi és düllő utaknak fenntartása az illető községeket illeti.
