Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.

Irományszámok - 1869-520. Az egyesült vasuti és pénzügyi bizottságok jelentése a Szentpéter-Fiumei vasutnak a magyar korona területére eső része kiépitése tárgyában

520. SZÁM. 373 7. §. A szentpéter-fiumei vasútnak a magyar korona területére eső vonalrésze kiépítési költségeihez a magyar kincstár egy 185,000 frtot (bankértékben) meg nem haladható segélyösszeggel fog járulni. Ezen összeg felemelése nem követelhető akkor sem, ha a magyar korona területére eső pályarész 1700 ölnél hosszabb lenne is. Leszállittatik aránylag ellenben, ha a pályarész 1700 ölnél rövidebb volna. 8. §. A szentpóter-fiumei vasútnak a magyar korona területére eső része után 43,000 forint bruttó jövedelem biztosíttatik oly módon, hogy azon esetre, ha a szentpéter-fiumei vasút egész bruttó jövedelme az arra a birodalmi tanácsban képviselt országok részéről saját testületükre nézve biztosított mórtföldenkinti 100,000 forint bruttó-jövedelmi összeget el nem érné, a magyar állam azon irányban járuland az általa biztosított fenntebbi jövedelem-összegben mutatkozó hiány pótlásához, a mely arányban áll a magyar korona területére eső pályarósz hossza a szentpóter-fiumei vasút egész hosszához. Ezen összeg azonban 43,000 forintot ezüstben meg nem haladhat. 9. §• Azon összeg, melyet az állam az átvállalt biztosítás folytán fizet, egyedül mintegy óvenkint négy százalókkal kamatozó előleg kezelendő. Ha az egész vonal bruttó-jövedelméből a magyar korona területén építendő pályarész után eső aránylagos összeg a biztosított fenntebbi évi jövedelem-raasimumot meghaladja, akkor az illető többlet fele része a nyert előlegek ós kamatok lerovására ezeknek teljes törlesztéséig a kormánynak azonnal átadandó. Az előlegek lejárt kamatai kiegyenlítésének magának az előlegnek visszafizetését meg kell előznie. Az államnak olyan előleg vagy kamatok iránti követelései, melyek az engedély megszűntéig még vissza nem térittettek, a vállalat megtakarított vagyonából lesznek kiegyenlitendők. 10. §. A kamat biztosítás folytán esetleg fizetendő pótlók, továbbá a vállalat adó-, bélyeg- s illeték-mentessége (ugy nemkülönben a pályának 80 óv lefolyása utáni beváltása- és a pályának ezen beváltás bekövetkeztével vagy az engedély megszűntével az állam tulajdonába leendő átadása kánt) a magyar nyugoti vasútnak engedélyokmánya, nevezetesen az annak 26., 29., 31. ós 32-ik §§-aiban foglalt határozatok ezen pályára is órvónynyel bírnak. 11. §. Az engedély tartama a 2-ik §-ban idézett vasúti engedélyezési szabály 9. §-nak b) pontja alatt kimondott ótalommal uj vasút felállítása ellen 90 évre állapittatik meg, mely időszak lefolyásával elenyészik; kezdetét veszi pedig 1872. évi július hó 1-ón. Az engedély elenyészik akkor is, ha az ópitós befejezésére s az üzlet megnyitására megállapított határidő meg nem tartatik, vagy ha az engedélyes társulat megelőző intések daczára a jelen törvényben vagy más törvényekben s kormányi rendeletekben foglalt kötelezettségeit ismételve megsértené vagy teljesíteni elmulasztaná. 12. §. E törvény végrehajtásával a közmunka- és közlekedési és a pénzügyminister bizatik meg. Pest, május 27-ón 1870. Bittó István s. k. a pénzügyi bizottság elnöke. Kautz Gyula s. k. a pénzügyi bizottság jegyzője. Gajzágo Salamon s. k. a vasúti bizottság elnöke. Bőth László s. k. a vasúti bizottság jegyzője.