Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.

Irományszámok - 1869-518. Törvényjavaslat a Bánréve-nádasdi gőzmozdonyu ipar vasut kiépitése tárgyában

518. SZÁM. 365 8. §. A kisajátítási jog az 1868. LV. t. czikk értelmében az engedélyezett pálya kiépítésére az engedélyeseknek megadatik. 9. §. Az engedélyesek kötelesek a postát és a póstakezelőket az 1867. évi vám- és kereskedelmi szövetség VIII. czikkében elfogadott 1851. november 16-án kelt vasúti üzletrend 68. §. értelmében ingyen szállítani s ehhez képest naponta minden irányban legalább egy vonatot berendezni. A levól-pósta s egyéb postaküldeményeket illetőleg maximum gyanánt minden postainak nyilvánított vonaton két mázsányi súly ingyen szállitandó s kötelesek engedélyesek a póstaszállitás tekintetéből vagy külön kocsit adni a pósta-kincstár rendelkezésére, vagy legalább vaggonjaikban oly helyet kijelölni, melyen a postaküldeményeket kisérő kalauz hivatásának háborítatlanul megfelelhessen. A két mázsányi súlyt meghaladó postaküldemények szállítása külön egyezmény tárgyát képezendő A többi vonatokon, melyek naponként közlekednek, kötelesek engedélyesek a két végpont közt váltott levél-csomag szállítását saját kalauzok, vagy vezetőjük által elláttatni. 10. §. Az engedélyesek kötelesek az államkormány kívánatára az államtávirda-vezetékeknek pályájuk hosszában saját birtokakon és területükön való felállítását ingyen megengedni. A távirda-igazgatóság azonban köteles a távírda oszlopok felállítási helyeinek, valamint a vezető huzalok más megerősítési pontjainak megállapításánál az engedélyesek megbízottjaival egyetértőleg járni el, s azokat ugy választani, hogy ezek miatt se a vasúti üzlet, se az üzleti személyzet biztonsága ne veszélyeztessék. Továbbá kötelesek az engedélyesek a pályájok mentén felállított távirda-vezetókeket saját személyzetük által minden dij nélkül őriztetni, a kisebbszerü megromlásokat legalább ideigelenesen helyreállíttatni, az e végre szükséges eszközöket azonban a távirda-igazgatóságtól kapják. Az állam viszont köteles az engedélyeseknek minden azért való külön dij fizetés nélkül megengedni, hogy üzleti távirdai huzalaikat a pálya hosszában létező vagy azon felállítandó állami távirdai vezeték oszlopaira megerősíthessék, azonban valamint a huzaloknak, ugy a megerősítés módjának s az arra használt eszközöknek az államtávirdáknál e tekintetben divó rendszerben teljesen beillőknek kell lenniök s azért a vasúti üzleti vezetékeknek az államoszlopokhoz való erősítése vagy csak állami szakértő közeg felügyelete s ellenőrzése mellett történhetik, vagy pedig azt maga a távirdai igazgatóság hajthatja végre; mindkét esetben ugy a vezeték szerei beszerzésének, mind a megerősítésnek s felügyeletnek teljes költségeit az engedélyesek viselik. Ugyanez áll azon esetre is, ha az állam a pálya hosszában állami távirdavezeték felállítását nem tartaná szükségesnek, csakhogy ekkor az üzleti vezeték felállításának minden költsége az engedélyeseket fogja terhelni. Ez utóbbi esetben azonban a vezeték kiépítése a távírda igazgatósággal kötendő külön egyezmény és csak az ez által erre adott engedély értelmében történhetik. A pálya, mentén az állami oszlopokra er ősi tett vagy ezek nem létében a külön e czélra épített vasut-üzleti távirda-vezetókeket az engedélyesek az állam szokott ellenőrködóse alatt kizárólag csak azon sürgönyözósekre használhatják, melyek a vasúti üzlet czóljaiból az igazgatóság ós alárendelt közegei — vagy ez utóbbiak által egymásközt folytattatnak. Jogosítva van, azonban a kormány .a pálya-igazgatósággal egyetértve ezen üzleti vezetékeknek, a mennyire az üzleti szükséglet megengedi, ugy állami, mint magány sürgönyök továbbítására illő ellenőrzés melletti használását kívánni és elrendelni. Ez esetben azonban a használat módja s a távírás dijának az engedélyesek és az állam közti megosztása külön egyezmény által fog szabályoztatni.