Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.
Irományszámok - 1869-451. Törvényjavaslat a gömöri ipar vasutak hálózatának kiépitése tárgyában
16 451. SZÁM. 3-ik melléklet a 451. számú irományhoz. Jelentés a gömöri ipar-vasutak hálózatának kiépítése tárgyában. Tisztelt ház! Az 1868. évi XLIX. t. ez. 1. §-ának f) pontja rendeli, hogy a bánya-ipar előmozditása végett Miskolcztól-Putnok felé azon pontig építtessék államköltségen egy vasút, melyből a vas-iparral foglalkozó bányavidék egyes völgyei kiágaznak. Ugyanazon törvény 2. §-a pedig felhatalmazza a ministeriumot, hogyha a fenntebbi vonalból kiindulva a vasiparral foglalkozó bányavidékek valamelyike az illető vonallal saját érdekében csatlakozni kívánna s e végre a vasúti tőke kétharmad-részének beszerzósórő 1 vagy biztosításáról már maga gondoskodott a bányaipar emelése tekintetéből az építési tőke egyharmadrészét, mely segély azonban gőzmozdonyű vasútnál mértföldenként 100,000 frtnál többre nem mehet, a vasút tisztajövedelme aránylagos részének lekötése mellett rendelkezésére bocsáthassa az illető vállalatnak. Végre javaslatom alapján (orsz. írom. 1869. óv 70. sz.) elhatározta a t. ház (ugyanott 80 sz.) hogy elvben helyesli az érintett t. ez. 2. §-ának oly módosítását, melyszerint a vállalkozók az általuk befektetett tőke jövedelmezősége iránt előlegesen biztosíttassanak s az általam indítványozott kedvezményekben rószesittessenek. Minthogy azonban egy fennálló törvény módo sitása s ezen kedvezmények megadása csakis törvény által történhetik, ennélfogva felhivattam, hogy kijelölvén a kérdéses vasutak kiindulási s végpontjait, hosszát szerkezeti módját, költségvetését, a költségek fedezési módját s általában az állam s vállalkozók közti viszony minómüségét, a fenntebbi kedvezményeket is magában foglaló törvényjavaslatot terjeszszek a,törvényhozás elé. Egyszersmind felhatalmaztattam azonban, hogy azon esetben, ha időközt az érintett kedvezmények kilátásba helyezés mellett — a szóban forgó vasutak kiépítésére vállalkozók találkoznának, ezekkel, a törvényhozás jóváhagyásának fenntartása mellett szerződésre léphessek, az erre vonatkozó engedély-okmányokat pedig annak idején indokolt jelentés kíséretében a t. képviselőház elé terjeszszem. A fenntebbi törvény s országgyűlési határozatnak eleget teendő, mindenek előtt tanulmányoztatnom kellett: a) azon vonalat, mely államköltségen lesz építendő — s b) azon ipar-vonalakat, melyek államsególyezésben részesítendők. Az államköltségen építendő vonalt illetőleg műszaki s forgalmi tekintetekből legczólszerűbbnek tűnt ki: hogy e vonal Miskolcztól-Bánróveig, s pedig mint másodrendű vasút építtessék ki, s nem is késett a kormány ezen vonal kiépítését azonnal biztosítani, minek folytán jelenleg a munkálatok már folyamatban is vannak, s az építés az e részben az illető válalkozókkal kötött szerződés szerint 1871, évi ápril hó 27-ig fejeztetik be. > Mi az államsególyezésben részesítendő vonalakat illeti, e tekintetben elvül lett kimondva, hogy azok is csak mint másodrendű gőzmozdonyu vasutak építhetők ; s egyelőre 3 vonal tüzetett ki, mint olyan mely a törvényszerű államsegélyben részesíthető, nevezetesen: 1) a bánróve-feled-füleki, mely a miskolcz-bánróvei s a magy. állam-pályák pest-salgó-tarján-rutkai vonalát köti össze, s melynek hossza 6. 3 mórtföld, 2) a bánrévei-rozsnyó-dobsinai, mely 8 .9 mórtföld hosszú, s végre 3) a feled-tiszolczi, melynek hossza 6. 1 mértföld. Ezeken felül szintén segélyezhetőnek, de csak később létesítendőnek kijelöltetett.
