Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.

Irományszámok - 1869-484. Bobory Károly képv. inditványa a ház asztalára letett határozati és törvényjavaslatok tárgyalása iránt - 1869-485. A belügyminister indokolása a köztörvényhatóságok, és a községek rendezéséről szóló törvényjavaslatokhoz

485. SZÁM. 193 i Ez intézkedés folytán nem volt szükség óvszerekről (birság, király- vagy kormánybiztos, feloszlatása a bizottságnak) gondoskodni a bizottság tulhajtásai ellen. A javaslat, midőn kimondja, hogy a mint a minister a végrehajtást ujabban követeli, az alispán a rendeletet föltótlenül végrehajtani köteles, egyszersmind elzárja a tért a további discussiótól, mert elvétett intézkedés volna a politikai morál szempontjából tért nyitni a végrehajtás elrendelésének megtagadására, egyszersmind pedig egy vagy más módon szigorúan büntetni azt. Említeni se kell, még kevósbbé indokolni, hogy a megye a végrehajtás után a képviselőháznál kereshet orvoslást, mely a minister tulhajtásainak egyedüli bírája, és hogy a törvényjavaslat 18. §-a kiveszi a föltótlen végrehajtásnak a 17. ós 58. §§-ban körülirt általános szabálya alól az országgyűlés által meg nem szavazott adó tényleges behajtására és a meg nem szavazott ujonczok tényleges kiállítására vonatkozó kormányrendeleteket. A jó közigazgatás harmadik biztositékát a tisztviselők felelősségében keresi a javaslat, A tisztviselők felelősséget a VI. fejezet szabályozza. A tisztviselő felelős : 1. Ha az államnak, a törvényhatóságnak, vagy egyeseknek jogtalanul és illetéktelenül kárt okozott. Ha a kár szabályszerű jogorvoslattal elhárítható nem volt, teljes kárpótlással tartozik. A keresetek fölött a magánjog elvei szerint az illetékes biró határoz. (73. §.) , A felelősség e neme által biztosítva van az egyén arra nézve, hogy a közadministratió terén jogtalanul szenvedett sérelme a törvény rendes utján orvosoltatni fog. Azon elv alkalmazását, hogy a sérelmes határozatért ne annak végrehajtója, hanem az vonassék feleletre, a ki a törvénytelen cselekvényt elrendelte, (74. §.) az administratió érdekei követelik. Hazánkban, hol még igen nagy a pörlekedési hajlam, nem költséges a pörlekedés, s nem tisztultak meg minden irányban a jogfogalmak; a kimaradhatlan zaklatások miatt vagy teljesen visszavonulnának a közszolgálattól a legjobb, erők, vagy az administratió nagy kárára igen sokszor nem teljesítenék kötelességeiket. , Ha a tisztviselő vagyontalan vagy nem lehet kideríteni, hogy a sérelmes határozatra, kik szavaztak : a 75. §. a kárt a törvényhatóság pénztárából rendeli megtéríttetni. Ez intézkedést azon alapelv indokolja, hogy a közigazgatás terén okozott kár minden esetre megtérítendő, s a kártérítés kötelezettsége alól maga a törvényhatóság sem menekülhet, ha azt saját tisztviselői és képviselői okozták. A tisztviselő felelős 2. Ha megsérti vagy hanyagul teljesiti a törvény vagy a törvényhatóság szabályrendeletei által megszabott kötelességét, de tette nem foglal magában a büntető törvények által tiltot cselekvónyt. (77. §.) A felelősség e nemét a megyei önkormányzat és az állami közigazgatás érdekei egyaránt követelik. A közgyűlés ós a főispán vizsgálatot rendelhet el minden hanyag és kötelességsértő tisztviselő ellen. (78. §.) A vizsgálatot a törvényhatóság fegyelmi bizottsága teljesiti, melybe 2 tagot a közgyűlés választ, 2 tagot ós az elnököt a főispán nevezi ki a bizottság tagjai közül. (79. §.) A vizsgálat alapjául a közgyűlés, vagy esetleg a belügyminister által elrendelt tiszti-kereset fölött rendes biró, a törvényhatóság székhelyén működő királyi törvényszék itél, — mely a tisztviselőt dorgálásra, pénzbirságra, esetleg hivatalvesztésre is ítélheti. (82—83. §.) A törvényjavaslat ez intézkedésénél két körülmény igényel megvilágítást. Egyik körülmény: hogy a vizsgálatot teljesítő fegyelmi választmány megalkotásánál a főispán befolyása biztosíttatik. E befolyás a közkormányzat érdekeinek megóvásában találja magyarázatát. Oly fegyelmi választmány, melyet kizárólag a közgyűlés többsége alkotna .meg, rószrehajlóan teljesíthetné fontos kötelességót olyan tisztviselő ellenében, ki a többséghez tartozik, s meghiúsíthatná a tiszti keresetet, melynek a vizsgálat egyedüli alapja. KÉPV. IROMÁNY 1869/71. v. 25