Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.

Irományszámok - 1869-477. A képviselőház kilencz osztálya előadóiból alakult központi bizottság jelentése a főrendiház 1870-ik évi april hó 8-án tartott 44-ik ülésének a képviselőházzal közlött, s az állami számvevőszék felállitása és hatásköréről szóló törvényjavaslatra vonatkozó jegyzőkönyve tárgyában

477. SZÁM. 175 477. szám. A képviselőház kilencz osztálya előadóiból alakult központi bizottság jelentése a főrendiház 1870-ik évi april hó 8-án tartott 44-ik ülésének a képviselőházzal közlött, s az állami számvevőszék felállitása és hatásköréről szóló törvényjavaslatra vonatkozó jegyzőkönyve tárgyában. A képviselőház központi bizottsága az „állami számvevőszók felállításáról ós hatásköréről" szól6 törvényjavaslat 6-ik §-át, azon szövegezésben, melyben az a képviselőház 1719. j. sz. a, határozata szerint a főrendiházzal közölve volt, helyesnek tartja, ós fenntartani javasolja. Indokai a következők : „Az országgyűlés két házának egymáshoz való törvényes viszonyát" a k. p. bizottság az 1848-iki törvények által lényegesen módosítottnak, illetőleg megváltoztatottnak tartja. Ugyanis 1848 előtt, az eredetileg egy testben összegyűlő és tanácskozó ős országgyűlés, bár idő jártával két külön helyen gyülekezett is össze , egységes lenni soha meg nem szűnt , mit — bővebb fejtegetéstől tartózkodva — például azon tény is igazol, hogy az ország nádora soha sem egyedül a felsőház, de az összes országgyűlés elnökének tekintetett. Ebből folyólag az országos méltóságok és hivatalok választás utján betöltésénél, e czólra rendesen közös vagy vegyes ülésben egy terembe egyesült egész országgyűlés eljárása más, mint közös, együttes nem is lehetett. 1848-ban ellenben az úgynevezett kétkamarai rendszer lépett életbe Magyarországon is. A főren- » diház ugy, amint egykoron az egységes közországgyűlés testétől külön vált, ezen állapotában csekély módosulással máig is fennáll, az alsóházban pedig az összes nép választott képviselői ülnek az 1848. V. t. ez. szerint. S mig ekkópen az államéletben az alsóháznak a képviseleti rendszerből háramló attribútumok jutottak osztályrészül, a főrendi ház, mint mérséklő és fenntartó elem tekintendő. S igy, mig p. o. képviseleti rendszerű országokban a ministerek is a képv. ház többségének szükségszerű kifolyásai, s esetleg vád alá csak ez által fogathatnak, a bíráskodást fölöttük, e rendszer a felső házaknak tartja fenn. Helyesnek tartja tehát a közp. bizottság, hogy a hatalmak ezen józan felosztása a felállítandó állami számvevőszéki intézmény létrehozásánál is szem előtt tartassák. Hasonlóan a ministerekhez annak elnöke a képviselőház többségének kifolyása lesz, mig fölötte esetleg a bíráskodást a felső ház gyakorolja, És végül, megjegyzi a közp. bizottság azt is, miszerint szoros logicai összefügésben látja lenni azt: hogy azon hivatalos közeg, mely hivatva lesz az államháztartás kezelési szolgálata felett ellenőrködni, azon testület kijelöléséből nyerje származását, mely ezen teendőre első rendben van az alkotmányos gyakor. lat által hivatva. Ezeket vélte a közp. bizottság — mellőzve ezúttal a kijelölés körül a főrendi javaslat szerint felmerülhető majdnem legyőzhetlen nehézségekből meríthető indok órvónyesitósót, — véleményének indokolásul felhozandónak; s véleményének a képv. ház által leendő elfogadtatása esetében czólszerünek tartja, • hogy ezen jelentése a főrendiházhoz küldendő jegyzőkönyvi kivonathoz mellékletül csatoltassók. Pest, május 10-én 1870. Szontagh Pál, s. k. (csanádi) a közp. bizotts. előadója.