Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.
Irományszámok - 1869-470. Törvényjavaslat a szabadalmazott első Dunai gőzhajózási társulat jövedelembiztositásának megszüntetéséről, továbbá ezen társulat jövedelmi adójának a magyar és osztrák pénzügyi kormányzat közti megosztásáról
152 469 — 470. SZÁM. Ha pedig arról van szó, lótezik-e határozott időre szóló szerződós, és ki tartozik az ily szerződésnek létezését bebizonyítani; lehetetlen a bizonyitás terhét másra, mint a földtulajdonosra ruházni nemcsak azért, mert neki inkább állott módjában ós érdekében Írásbeli szerződést készíttetni ós azt megőrizni, hanem azért is, mert ő' állítván, miszerint tulajdonának haszonvételét ideiglenesen és visszavehetőleg ruházta csak a telepitvényesre: a törvényes eljárás szabályai szerint tartozik is állítását bebizonyítani. A b) alatti esetben sem az eddigi szabályul szolgált úrbéri nyilt-parancs20. §-a, sem a magánjog elvei szerint megváltásnak helye nem lehetne; ha még is a javaslat 11. §-a szerint inditványoztatik, hogy a telepitvényes házhelyén, udvarán ós kertjón kivül az általa bírt földekből 10 holdat tulajdonjoggal megszerezhessen : ez indítvány egy részről az állam magasabb érdekeinek szempontjából indokolható, melynélfogva a létező községek esetleges elenyésztetésének eleje vétetik ; másrészről pedig inkolható az által is, hogy a földtulajdonos eredetileg azért alakítván birtoka egy részét telepitvénynyé, hogy munkás kezeket szerezzen, — ha most a telepitvény állandósittatik : a földtulajdonos eredeti czéljához képest jövőre is közel találja a munkáskezeket, s igy miután átengedett birtokáért teljesen kármentesittetik, rajta nemcsak jogsérelem nem ejtetik, hanem a folytonos perlekedésektől ós gyűlöletes súrlódásoktól is megmentetik. Midőn azonban a törvényhozás a telepítve nyéknek a múltból átszármazott jogviszonyait rendezi, okulva múlt idő tapasztalatain, egyúttal gondoskodnia kell: hogy jövőre ily bizonytalan viszonyok ne keletkezhessenek, melyek a tulajdon felőli fogalmat a nép közt többó-kevósbbé megzavarják, a mi mindig csak a jogbiztonság kárára történik. Ezen oknál fogva, a javaslat 18. §-a megszabja azon feltételeket, melyek alatt jövőre községek telepíttethetnek. Minthogy az erdei telepitvónyek alakítása a mivelós alatti birtok hiánya miatt gyakran meghiúsulna, ha ugyanazon feltételekhez köttetnék, a melyek a telepitvényekre nézve általában irányadók lesznek: a b) pontban a külbirtok mennyisége öt holdra szállíttatott le. A székelyföldi havasokban létező telepitvónyek sajátságos viszonyai is oly czólból, hogy azon vidékeken a községek állandósítása ós azok benépesítése biztosittassék, külön intézkedéseket tettek szükégesekké, melyek a törvényjavaslat 25.—29. §-aiban foglalvák. Végül megjegyeztetik, hogy a 2. §. oly eseteket is sorol fel, a melyekre a javaslat határozatai nem alkalmazhatók. Habár azok már az 1. §. szerint is kizárva lennének : mégis külön azért említtetnek fel, mert több helyütt fordulnak elő s irántuk kételyek támadhatnak, melyek eloszlatása végett czélszerünek mutatkozott ezen eseteket határozottan kijelölni. Kelt Pesten 1870. april 10-én. Horváth Boldizsár s. k. 470, szám. Törvényjavaslat. a szabadalmazott első Dunai gőzhajózási társulat jövedelembiztositásának megszüntetéséről, továbbá ezen társulat jövedelmi adójának a magyar és osztrák pénzügyi kormányzat közti megosztásáról. í. §. Az első dunai gőzhajózási társulat azon szabadalmának megszüntetése következtében, mely szerint a Dunán és ennek mellékfolyamain kizárólagos hajózási jogot gyakorolt, az 1857. évi májushó 23-án kelt