Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.
Irományszámok - 1869-468. Halász Boldizsár képv. indítványa, a jegyzők, alelnökök, a háznagy és az osztályoknak sorshúzás szerinti újjáalakítása iránt - 1869-469. Törvényjavaslat a telepitvényekről
146 ' 469. SZÁM. 2. §. A telepitvényesek közé nem tartoznak: a) a kiknek a földtulajdonos majorsági birtokán létező saját épületeit, külsőséggel vagy a nélkül, szolgálattótel vagy szolgáltatások fejében engedte át; b) a kiknek a földtulajdonos évi' szolgáltatások mellett házhelyet engedett vagy enged át, akár külsőséggel akár a nélkül egy már megváltott vagy olyan telepitvényes községben, a mely a jelen törvény 18. §-a értelmében jövőre fog alapittatni. A földtulajdonos és a birtokos közötti viszony az a) alatt érintett esetben a szerződés, a b) alatti esetben pedig az udvartelki birtokról szóló törvény határozatai szerint Ítéltetik meg. 3. §. A telepitvónyi összes (bel- és kül-) birtok, a rajta fekvő tartozások megváltása mellett, a telepitvényesek teljes tulajdonába megy át: ha azok 1848. január 1-én már a telepitvény birtokában voltak és a földtulajdonos ki nem mutatja, hogy a földek csak határozott időre engedtettek át, vagy azt kimutatja ugyan, de ezen időszak még 1848. évi január 1-je előtt lefolyt és uj, határozott időre szóló szerződés megkötését a földtulajdonos nem bizonyítja. Hasonlóan helye van a megváltásnak: ha az 1848-ik év óta a telepitvónyi szerződés örök időkre köttetett. A telepitvónyi birtokkal szerződós vagy használat folytán netalán egybekötött bárminemű haszonvételek jelen törvény által nem érintetnek. . ' 5- §• ' ' '.':"_' A 3. §. esetében a váltságtőkét azon összeg képezi, mely az évi tartozás értékének húszszoros összegéből, egy hatodrésznek beszedési és kezelési költség fejében való levonása után fennmarad. Ezen váltságot a birtokos köteles fizetni. 6. §. Az évi tartozás a következő elvek szerint számíttatik ki és állapittatik meg. 1) a hol 1858-tól 1867-ig készpénzfizetés volt gyakorlatban: az évi tartozás mennyisége a W évre eső átlag szerint állapittatik meg. Ha az összeg- mennyisége mindig egyenlő volt, az egyévi összeg a szabályzó ; 2) a hol a 10 év alatt termónybeli tartozás állott fenn, ott, a) ha az összes termésnek bizonyos hányada: tized, kilenczed, heted stb. volt gyakorlatban : átlagosan számíttatik ki a tartozásnak mind mennyisége, mind ára; b) ha pedig a tartozás- határozott mennyiségből állott: csak a termény ára számíttatik ki átlagosan. 3) Ha az évi tartozás, napszám, vagy más sz olgáitatásból áll: a 10 évi árak átlaga fog zsinórmértékül szolgálni. 4) Ha a tartozás vegyesen készpénzben, terményben, napszámban stb. teljesíttetett, vagy ha a tartozás teljesítésének majd egyik vagy másik módja használtatott: mindenik tartozás átlagos egy évi értéke az 1) 2) 3) pont alatt kijelölt elvek szerint külön-külön számíttatik ki s a kiszámitott értékek összege lesz a szabályzó évi tartozás. 7. §• A váltságösszeg biztosítása és törlesztése az 1868. XXIX. törvényczikk 4—12. ós 24. §§. szerint történik s ugyanezen törvény 16. és 17. §§-ának határozatai a telepitvónyi birtok megváltása tárgyában már létrejött jogérvényes szerződések és ítéletekre is kiterjesztetnek.