Képviselőházi irományok, 1869. V. kötet • 451-530. sz.

Irományszámok - 1869-463. Törvényjavaslat a birák és birósági hivatalnokok áthelyezése és nyugdijazása körüli eljárás szabályozásáról

98 463. SZÁM. 3. §. Ha az ugyanazon bírósághoz kinevezett birák között a fennebbi 1. szakaszban körülirt családi viszony tudtukkal létezik, vagy ilyen alkalmaztatásuk ideje alatt keletkezett: ezen körülményt kötelesek az illetők legfölebb 10 nap alatt a kinevezés vagy a rokonság keletkezte után, azon törvényszók elnökénél bejelenteni, melynek területén a rokonok hivatali szókhelye létezik. A törvényszék elnöke viszont köteles a neki bejelentett vagy bármikóp tudomására jutott körülményről az illető felek meghallgatása után az igazságügyministernek haladék nélkül jelentést tenni. Az alsóbb fokú fegyelmi bíróság ítélete ellen fölebbvitellel élhet mind a fél, mind az illető törvényszéknél alkalmazott ügyész a felsőbb fokú fegyelmi bírósághoz, a melynek ítélete ellen azonban további perorvoslat nem alkalmazható. A föllebbezvónyt Írásban az alsóbb foka fegyelmi bíróság elnökénél 8 nap alatt kell benyújtani. Az ítélet az elnök által haladéktalanul közlendő az igazságügyministerrel. 4.§. Addig, mig az áthelyezés iránt intézkedés történik (2. §.) az illetők külön tanácsba osztandók be az elnök által, s valamely ügynek elintézésében együtt nem vehetnek részt. A rokonok vagy sógorok közül az fog áthelyeztetni más bírósághoz, ki később neveztetett ki jelenlegi állására, vagy kinek házassága által a birák között sógorság keletkezett. Az áthelyezett alsóbb rangba nem helyezhető, de költözködési költségeinek megtérítését nem igényelheti. 5- §. A bíróságoknál s a törvényszéknél levő ügyészeknél alkalmazott segéd- ós kezelőszemélyzet mindazon tagjait, akik nem tartoznak az itólő birák sorába, az igazságügyminister saját belátása szerint s a körülményekhez képest, áthelyezheti más hivatalba Vagy más szókhelyre; azonban az illetőnek szabályszerű költözködési költségei, azon eset kivételével, ha az áthelyezés fegyelmi vétség következtében történt, az állam pénztárából megtéríttetnek. II. Fejezet. A nyugdíjaztatás. 6. §. A biró 70-ik évének betöltése előtt hivatalból csak azon esetben helyezhető nyugalomra, ha testi. vagy szellemi fogyatkozás miatt hivatalos kötelességei teljesítésére végképen képtelenné vált, vagy ha az általa elfoglalt állomást a törvény megszüntette. (1869-ik IV. t. ez. 17 §.) 7. §. Ha testi vagy szellemi fogyatkozás esetében az illető nyugdíjaztatása végett nem folyamodott: a következő szakaszokban megszabott eljárás követendő. 8- §• A törvényszék elnöke meghallgatván a törvényszéki ügyészt, hivatalos levélben felhívja az illetőt nyugdíjaztatása iránti kérvényének beadására. Ha a felszólított, az elnöki felszólításnak egy hó lefolyása alatt nem tesz eleget: a törvényszéki ügyész ugyanazon bíróság elé terjeszti az ügyet, mely a birói felelősségről szóló törvény IV. fejezete értelmében a fegyelmi vétségek fölött van hivatva ítélni, — s az illetőnek akarata elleni nyugdíjaztatását itéletileg kéri kimondatni. A fegyelmi bíróság elnöke az ügy megvizsgálása végett haladéktalanul birót küld ki. Akiküldött