Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.

Irományszámok - 1869-436. Törvényjavaslat a Dunafolyamnak a főváros mellett szabályozásáról s a forgalom és közlekedés érdekében Buda-Peten létesitendő egyéb közmunkák költségeinek fedezéséről és e közmunkák végrehajtási közegeiről

436. SZÁM. 359 b.) A forgalomnak és közlekedésnek, épen a kereskedés központján fennakadás ellen biztosítása végett, egy, vagy szükség esetében két uj állóhid építése. C.) a Duna-folyamnak a főváros határai között oly módon szabályozása, mely a midőn a fővárost az árvíz ellen biztosítja s a hajózás akadályait a kereskedés központján elhárítja, a hajózásnak és kereskedésnek tágas kikötőket és uj rakpartokat nyit; tekintettel a közraktárakra (Doks Entrepots) is. d.) a fővárosban az ipar és kereskedés központján az áru-forgalom könnyítése s a már is gyakori közlekedési zavarok elhárítása végett, de közegószsógi tekintetből is kellő szélességű közlekedési fővonaloknak — mintegy állam-utaknak a községi utak nagy hálózatában — nyitása; e.) s az ezekre szükséges, helyszíni és magasságrajzi fölvételek, tervek, kisajátítások és más előmunkálatok költsége. A kölcsön évi járadékainak fedezésére, első sorban a következő források jelöltetnek ki: a.) a megváltandó lánczhid jövedelmei, b.) az uj állóhid, illetőleg hidak jövedelmei; C.) a vasúti kölcsönből építendő vasúti egybekapcsoló hidon az átszállított árukért e czólra mázsánként fizetendő egy krajczár; d.) azon pénzintézetek, biztosító-társulatok, gyárak és gyárminősógü vállalatok községi adópótléka, melyeknek igazgatási szókhelye az osztrák államterületen van, de a melyek üzletüket fiók- vagy mellókintézeteik által Magyarországra is kiterjesztik; e.) azon közlekedési vállalatok községi adópótlóka, melyeknek igazgatósága az osztrák területen székel, de a melyek üzletüket a magyar állam-területre is kiterjesztik; f.) a kölcsönből építendő rakpartok jövedelmei; g.) a szabályozások által nyert telkek eladásából befolyandó értékek jövedelmei; b.) az időközi kamatok. . . 5. §. ; A kölcsön évi járadékainak a 4-ik szakaszban kijelölt jövedelemek után fedezetlen maradandó része az állam által pótoltatik, s évenkint mindaddig felvétetik az államköltsógvetésbe, mig a kölcsön egészben nem törlesztetik, vagy a fenntebb kijelölt jövedelmek növekedése az állam hozzájárulását mellőzhetővé teszi. 6. §. A kölcsön mint államkölcsön, s az annak törlesztésére rendelt jövedelmek, a mennyiben a törlesztés által igénybe vétetnek, mint az állam rendes bevételei kezeltetnek a pénzügyminister által. A ministeri tanács végzése alapján a pénzügyminister teszi folyókká a kölcsönből befolyt összegeket is, a jelen törvényben kijelölt czélokra. • ' ' , 7- I- • Részint a kölcsönből létesített vállalatok fenntartására, részint egyéb beruházásokra, a melyekre még szükség lesz, hogy Buda-Pest, mint főváros az ország igényeinek megfelelhessen, a kölcsönből eszközölt kisajátítások és szabályozások által nyerendő telkek eladási árából külön fővárosi pénzalap alkottatik. 8. §. Ezen alap növelésére fordítandók: a) a kölcsön végleges törlesztése előtt a 4-ik szakaszban kijelölt források azon jövedelmei, melyeket a kölcsön évjáradékai netalán igénybe nem vesznek, a kölcsön törlesztése után pedig az érintett források összes jövedelmei, azon vám- és adótótelek szerint, melyek törvényhozásilag időről időre meg állapittatnak. b) a két városnak közmunka czime alatt nyert összes bevételei ós váltságdijai s a városi háztélkek, utczák és térek szabályozásánál, magán háztelkekhez csatolandó területek eladásából beveendő jövedelmek.