Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.

Irományszámok - 1869-356. Törvényjavaslat a felebbviteli biróságoknál alkalmazott itélőbirák számának meghatározásáról

356. SZÁM. 23 I. Semmitőszék. A semmitőszék, mint uj intézmény változott jogrendszerünk szakkövét képezi, s működése kihat Erdély területére is. Minthogy pedig ezen bíróság csakis forma-kérdések felett határoz, s eljárásának alapfeltótele a gyorsaság: az mind önálló testület külön személyzettel szerveztetett. A birói létszám megállapításánál irányadó volt a törvény azon rendelere, mely a semmitőszék üléseiben az elnökön kivül rendesen hat, teljes tanács-ülésben pedig tiz birói tag jelenlétét igényli. Figyelembe vétettek továbbá a betegség, szabadságolás ós érdekeltségi törvényes kifogások folytán támadható hézagok is, s miután ezen merőben uj intézmény teendőire nézve egyelőre biztos számítást nem lehetett alapul venni, ügyelni kellett arra is, hogy a mutatkozó szükséghez képest a létszám keretén belül, két tanács alakítása lehetővé tétessék. Ez alapokon a semmitőszéknél a birói létszám az elnök — s egy alelnökön kivül 16 birói taggal állapíttatott meg, kik közül kezdetben csak 12 egyén lett kinevezve. Miután azonban a gyakorlati élet tapasztalatai csakhamar azt bizonyították, hogy a semmitőszék ily személyzettel hivatásának megfelelni nem képei: a nagy ós nem várt számmal beérkező ügydarabok elintózhetése czóljából a szervezetbe felvett s 16 tagból álló birói létszám már múlt évi octóber végével kiegészíttetett, s ekkép egy második tanács alakítása is lehetővé vált. A semmitőszék e szerint jelenleg, s pedig m. é. november hó l-jétől kezdve két tanácsban működik. — Ügyforgalma a június—deczemberi hét holnap alatt volt . . . . . . . , . 5265 drb. melyekből elintézvén . . . . . : . _ . 4339 drbt az év végével maradt hátraléka 926 „ Ezen hátralók, s a naponkint szaporodó bejövetel azon meggyőződést érlelték meg bennem, hogy a semmitőszék csak ugy felelhet meg teljesen hivatásának, ha vagy szaporittatni fog birói személyzete, vagy a tanácsok alakításában történik változás. Én ez utóbbi módot tartottam helyesebbnek s ehhez képest egy törvényjavaslatot készítettem, mely a pprt. 5. §-ának módosításával a semmitőszéknél a bírák számát egy-egy tanácsban az elnökön kivül 4, 6, illetőleg 8 taggal szabja meg a szerint, a mint a semmisógi panasz tárgyát valamely első, vagy másod, vagy pedig a harmadbiróság eljárása képezi. Ez takarókossági szempontokon kivül az ügymenetet is gyorsitani fogná, anélkül, hogy sértené azon elvet, mely szerint a felsőbb bíróságnál a tanács két taggal erősebb, mint azon bíróságé, a melynek eljárása felett ítél. < Feltéve, hogy a törvényhozás ezen javaslatomat elfogadja, s hogy ezzel egyidejűleg helyeselni fogja a pprt. 303. §. módosításáról tett azon indítványomat is, mely szerint az elkülönítve beadott s nyilván alaptalan semmiségi panaszok is büntetésekkel sújtassanak: remélni lehet, hogy a semmitőszék — jelenlegi birói létszámával — teendőit az igazságszolgáltatás hátránya nélkül el fogja végezhetni, miért is a létszámot egyedül két jegyzővel kívánnám ezúttal szaporittatni, mint a kik a tanácsok szaporítása folytán szükségessé váltak. II. A legfőbb ítélőszék. A legfőbb itólőszóknól, mint az érdemleges ügyekben harmad bíróságnál, mely Erdély területét is magában foglalja, az igazságszolgáltatás egysége által igényelt szakrendszer szerinti beosztás mellett öt tanács alakíttatott, s pedig : egy a büntető ügyekre, egy az úrbéri, — • , \ egy a váltó-, kereskedelmi-, csőd-, bánya-, — és szorosan vett telekkönyvi ügyekre, végre két tanács a polgári ügyekre nézve. Az elnökön kivül mindenik osztály élére egy tanács-elnök állíttatott, s minthogy az uj perrend