Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.
Irományszámok - 1869-432. Törvényjavaslat a középtanodai oktatásról és a középtanodákhoz kapcsolható szak-iskolákról
308 432. SZÁM. zése szintén szükséges: ezen helyeken az államnak csak a két felső osztályt szükséges felállítani. — Ez okból kell lehetővé tenni, hogy a főgymnásium az algymnásiumtól külön is felállítható legyen. 26. és 27. §§. A hazánkban ezelőtt divatozott népiskolai tanrendszernek főhibája az volt, hogy vagy a legtöbb iskolában az oktatás csupán az olvasás, irás, s némi vallástan tanításából állott, vagy pedig a jobb iskolákban (p. o. az u. n. normális iskolákban) az egész tanítás czélja a gymnasiumra való előkészítés, tehát oly czél volt, melyet elérni a növendékek legnagyobb részének érdekében sem állott. E rendszer szerint, a jobb népiskolákban egy részről nem oda tartozó tárgyak taníttattak, más részről mellőztettek vagy korlátoztattak az ott legszükségesebbek, és az egész népiskolai oktatás azon gymnasiumi tanítás által egészíttetett ki, melyben a növendékek legnagyobb száma nem részesült. Ezen hiányokon segit a törvényben megállapított népiskolai tanrendszer az által, hogy a népiskolai oktatást egy önmagában befejezett, és teljes tanfolyammá tette: Azonban most meg a népiskolai oktatás, épen mivel csak az élet szükségeinek kell megfelelnie, s mivel befejezett tanfolyamot képez, magában nem egészen alkalmas a közóptanodába való előkészítésre. — Ezért szükséges a középtanodák mellé oly elemi iskolákat állítani, — melyekben a népiskola 4 alsó osztályát végzett növendékek két évi "tanfolyamban a középtanodai oktatásra készíttetnek elő. — Az ily előkészítő elemi iskolába adandják gyermekeiket azon szülők, kik eleve elhatározhatják, hogy gyermekeiket közóptanodában is fogják taníttatni. E mellett azonban a hat évi népiskolai tanfolyamat végzett fiúk is felvétetnek közóptanodába, ha az elemi iskola tantárgyaiból is felvételi vizsgát tesznek. (28. §.) 29. §. A javaslatomban minden államig, tanintézetnél behozatni ajánlott felvételi vizsgákat a következő okokból tartom szükségeseknek: 1-ször: Az illető tanintézet tanárai általában a legilletékesebben ítélhetik meg, hogy az általuk tanított tanfolyamra felveendő növendékeknek elég érettségük és előképzettségük van-e? 2-szor: A javaslatomban megállapított tanítási szabadsággal a nem állami nyilvános és magán tanintézetekben a legkülönfélébb tanrendszer léptethető életbe. — Azonban eltérő tanrendszerek szerint való tanulás valódi eredményét nem lehet csupán a bizonyítványok általános kifejezéseibal megismerni.. — Ennélfogva, ha mindenkinek szabadságában áll saját tanintézetében bármely tanterv szerint tanítani: akkor másfelől a tanintézeteknek ép oly jogos, — mint szükséges eljárásuk az, hogy a más tanintézetekből jövő növendékeket megvizsgálják, hogy ismereteik mennyiségét és érettségüket tekintve elég előképzettséggel birnak-é azon tanfolyamra,- melybe ott fel akarnak vétetni. 3-szor: A felvételi vizsgák által lehet legbiztosabban ellenőrizni és meggátolni a bizonyítványok kiadásánál eddig gyakran tapasztalt könnyelműséget, sőt visszaéléseket. E szakasznál alkalmilag megjegyzem, — hogy főleg az itt elsorolt okoknál fogva nem vettem fel törvényjavaslatomban a gróf Thun által hazai gynásiumainkba is behozott, s azóta szokásban maradt érettségi vizsgákat, ha nem azok helyett czélszerübbnek vélem a főtanodai tanpályákra belépésnél szintén felvételi vizsgákat alkalmazni. Az előadottakon felül még két okból nem tartom az eddig szokásos érettségi vizsgákat gyakorlatilag czólszerüeknek: a) először, mivel a tanulók rendesen csak az utolsó évben tanított tárgyakból vizsgáltattak, s igy az érettségi vizsgák tényleg csupán az évi vizsgának pár hót múlva való ismétlései vagy épen pótlásai voltak; b) másodszor, mert nem látom gyakorlatilag lehetőnek, hogy a tanulók az egész középtanodai tanfolyam alatt tanított minden tantárgyat annyira egyenlő mértékben sajátítanák el, hogy bármely főtanodai tanpályákra egyenlőn képesitettekül volnának nyilváníthatók. *
