Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.
Irományszámok - 1869-432. Törvényjavaslat a középtanodai oktatásról és a középtanodákhoz kapcsolható szak-iskolákról
432. SZÁM. 305 I. Fejezet. A középtanodák s azokhoz kapcsolt szakiskolák köre s állíthatása és a tanítás szabadsága. 1, 2, 3, 4. §§. A tanítási és tanulási szabadságot a középtanodai oktatás körében s ép oly teljes mértékben óhajtván valósítani, mint a népoktatás körében; s javaslatom szerint, a népiskolai (1868. XXXVIII.) törv. ez. 6. és 10. §§-ainak intézkedéséhez hasonlóul lehetővé van téve mindaz, hogy tanintézeteket minden arra képesített testületek ós egyesek állithassanak, mind pedig az, hogy a szülők gyermekeiket, akár háznál, akár bármely tanintézetben szabadon taníttathassák. Azonban, hogy a háznál tanult azon fiuk, kik később nyilvános tanintézetbe akarnak belépni, a szükséges tanfolyam elvógzettségót kellően igazolhassák: e végből szükséges, hogy évenkint nyilvános tanintézetben letett vizsgákról mutassanak fel bizonyítványokat. II. Fejezet. Az állam által állított s fenntartott középtanodák s azokhoz kapcsolt szakiskolák. ? Az által, hogy az egyes tanintézetek felállításához a törvényhozásnak a költségvetés alkalmával nyilvánítandó jóváhagyása szükséges, az ország biztosítva van, hogy a kormány nem intézkedhetik önkényesen sem a középtanodák létszámának szaporítására, sem azoknak az egyes vidékeken való netán czélszerütlen elhelyezésére nézve. Más felől pedig az által, hogy az országgyűlésen nem egészen előlegesen tárgyaltatik minden szervezett egyes közóptanoda felállítása, a kormánynak is meg van adva az ügy érdekéből szükséges szabad működési tér. Mert, ha előre az országgyűlése) állapíttatnék meg a tanodák hol ós mikor felállítása, akkor a kormány 1-ör, nem vizsgálhatná meg oly kellő alapossággal az illető helyek ós vidékek culturai szükségeit s előnyeit; 2-or, kénytelen volna sokszor a kedvező alkalmakat elszalasztani: ós 3-or bizonnyosan az országnak sokkal több költségébe kerülne a tanodák létesítése. Az ezen §-ban felvett szám csak a szügséges tanodák minimumát fejezi ki. E szerint az ország lakosait csak 14 millióra téve lenne 70 al-és 35 főgy-mnasium; 70 al-és 35 főreáliskola, s 14 lyceum. Jelenleg pedig van összesen (a felekezetiekkel) 136 gymnasium, ós 20 reáliskola. Tehát a gymnasiumok létszáma jelenleg is jó/al túlhaladja a javaslatomban megállapított minimumot, s igy a létező gymnasiumok javítása — s néhol lyceumokká kiépítése mellett az államnak inkább a reáliskolák szaporítására kellend fordítani erejét, hogy a reáloktatás hozassék kellő arányba mind a gymnasiumi oktatással, mind az élet szükségeivel. Poroszországban az 1864. évi kimutatás szerint a nevelő-intézeteken kivül volt összesen 145 gymnasium és 28 progymnasium, 65 reáliskola, és szintén a közóptanodák (illetőleg a reáliskolák, körébe tartozó 21 felső polgári iskola, összesen 259 kö óptanodai tanintézet 18.190,670 lakos között. 6. —12. §§. Ezen szakaszok intézkedései oly világosan folynak a közóptanodák szervezetének természetéből s országos voltából (6—7 §§.) hogy tüzetes indokolást nem is igényelnek. 13. §. Részint az ország különböző vidékein az életfenntartásra szükséges czikkek árának különfólesége miatt, részint az egyes tanárok által teljesített munka értékének különfólesége folytán és azon körülménynél KÉPVH. IROMÁNY. 1869/71. IV. 39
