Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.
Irományszámok - 1869-432. Törvényjavaslat a középtanodai oktatásról és a középtanodákhoz kapcsolható szak-iskolákról
300 . 432. SZÁM. a középtanodai szervezetnek is azon arányban kell változtatnia, melyben a főtanodák köre és szerkezete változik, ugy. hogy például azon középtanodai szervezet, mely egészen czélszerünek látszik azokra nézve, kik a főtanodai tanpályákon is — legalább főképen csak az általános emberi műveltség kifejtésének eszközét keresik ; igen elhibázott volna azon sokkal nagyobb számra nézve, kik azért lépnek a fó'tanodákba, hogy ott maguknak életpályájukra szakképzettséget szerezzenek; 3-szor, hogy miután a középtanodának egyik feladata (t. i. az általános műveltség kifejtése) olyan, mely közös czélja mindazoknak, kik ezen tanintézeteket használják; mig másik feladata; (t. i. a szakpályákra való előkészítés) olyan, a mely a tanulókra nézve különböző a szerint, a mint azok egyik vagy másik pályát választják: ennélfogva a középtanoda szervezetének is olyannak kell lennie, hogy mindazon oktatatásban, mely az általános műveltség kifejtését czélozza, minden növendék közösen részesüljön, de emellett különlegesen készíttessenek elő a tanulók az illető szakpályákra. 4-szer, hogy miután a fiuknak azon korban, melyben a középtanodába felvétetnek, igen ritka esetben lehet határozottan megismerni arra vallásukat (Anlage) és hajlamaikat, s igy ha a szakképzést már a középtanodai tanfolyam elején kezdenénk, könnyen megtörténhetnék, miként a tanulók nagy része épen e tanpályára nem készíttetnek elő, melyre magát később elhatározza : ez okból a középtanodai tanfolyam első éveiben az oktatás ugy rendeztessék, hogy az lehetőleg minden szakpályára előkészítésül szolgáljon, és hogy később is egyik szakirányból a másikba való átmenetel a lehetőségig megkönnyítessék. Ezek a középtanodai oktatás feladatából folyó azon szempontok, melyeket törvényjavaslatom készítésénél szem előtt tartottam, s a melyek miatt az általam tervezet rendszer eltér nem csak azoktól, melyek eddig hazánkban divatoztak, hanem azoktól is, melyek más országokban léteznek, s eddig legtökéletesebbeké tartatt?k. Ezen szempontok alapján készült javaslatom szerint az összes középtanodai oktatás következőleg szerveztetik : Az egész tanfolyam három nagyobb körre s illetőleg tauirányra különül: u. m. gymnásiumi, reáliskolai és lyceumi tanfolyamra. A gymnásiumi teljes tanfolyam hat évig tart, ós hat osztályból áll. A négy alsó osztály négy évi tanfolyammal képezi az algymnásiumot, mely úgynevezett reál gymnásiumul szerveztetik, azaz, a görög nyelv mellőzésével a reálismeretek tanítására benne oly nagy súly helyeztetik, hogy csupán a latin nyelv tanítása által különbözik lényegesebben a reáliskola 4 alsó osztályától, s igy az algymnásiumból bármikor minden utánpótlás nélkül léphetnek át a növendékek a reáliskolába. A két felső osztály már határozottan humanisticus irányú, s a lyceumra szolgál előkészítőül. A reáliskolai teljes tanfolyam két évig tart ugyanannyi osztálylyal. A 4 alsó osztály képezi az alreáliskolát, melyből csupán a latin nyelv pótlása mellett átmehetnek a tanulók a gymnásiumba. E mellett az alreáliskola az iparos ós kereskedő tanpályákra is előkészítőül szolgál. A 3 felső osztályból álló főreáliskola tüzetesen a műegyetemi tanpályákra készít elő. A hét osztályt végzett növendékek — bár a lyceum is nyitva áll előttük, egyenesen a műegyetembe léphetnek. A három évre terjedő lycealis tanfolyamon az egyetemi tanpályákra szükséges tudományos előképzettség sajátítható el egyfelől, másfelől általános tudományos műveltség szerezhető azok által, kik a lyceumból nem az egyetembe, hanem egyenesen az életbe lépnek. Ez az egész rendszernek alapvázlata. Mielőtt javaslatom részleteinek indolásába bocsátkoznám, az általam tervezett rendszer ellen eddigelé a sajtóban is felhozott egy pár nyomósabb ellenvetést óhajtok lehető röviden megvizsgálni. Az első leglényegesebb ellenvetés az, hogy ezen rendszerrel nem lehet eléggé eszközölni a középtanodai oktatás főczélját, az általános emberi műveltség kifejtését. Miután senki sem vonhatja kétségbe, hogy a középtanodai oktatásnak csakugyan az általános műveltség kifejtése képezi főczélját, a felhozott ellenvetés nagyon fontosnak látszik; azonban a benne foglalt vádat legfölebb azon esetben kellene alaposnak elismerni, ha a javaslatomban ajánlott rendszerrel az általános műveltség kifejtéséről kevésbbó volna gondoskodva, mint a gymnásiumokban jelenleg alkalmazott rendszerei. Hogy pedig e kérdéssel tisztába jöjjünk, nézzük röviden, mi lényegesebb különbség van a két rendszer között:
