Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.
Irományszámok - 1869-431. Törvényjavaslat a kisdedóvodákról
431. SZÁM. 281 Hogy egy községben hány óvoda állítandó, az függ: 1 -szőr a lakosok létszámától ós a község kiterjedésétől; és 2-or a község vagyoni erejétől. Mindkét körülményt nézetem szerint legbiztosabban megítélheti a tanfelügyelő előterjesztésére a megyei iskolatanács, mely a helyi viszonyokról is legalaposabb tudomást szerezhet. 8., 9. és 10. §. A község lakosai élvezvén közvetlenül az óvoda jótéteményeit, természetes, hogy annak terheit is első sorban nekik kell viselniök. A népiskolai törvény által népiskolákra rendelt 5% adóból ritka esetben fedezhetők az iskolai szükségletek. Az óvodák fenntartására tehát uj adószázalék engedendő-; mely ha az egyenes adó 3°/ 0-jét képezi, tehernek igen mérsékelt; az óvodai szükségletnek pedig minimumát is alig fedezi (10,000 frt után). Egyeseknek a községi óvodása megadóztatásánál a 9. §-ban 1868-diki XXXVIII. t. ez. 36. §.-nak intézkedése van alkalmazva. 11. §• t Az épületek minőségére nézve a népiskolai törvény 27. §-a van alkalmazva. . 12. §. Ha a község nem képes saját erejéből óvoda fenntartására vonatkozó kötelezettségének eleget tennni, természetesen az állam által segítendő. Erre nézve ezen §.-ban szinte a népiskolai törvény 43. §-a van alkalmazva. 13-14. §. A dolog természetéből következik, hogy az egész község vagyonából állított ós fenntartott óvoda községi közös intézet s hogy ugy ezen községi, mint az állami s megyei óvodákat nyelv és vallás különbség nélkül minden család használhatja. 15. §. A gyermek harmadik életéve azon kor, a melyben az anya jelenlétét már huzamosabban nélkülözheti' s a melyben egy egyén számosabb gyermeket is gondozhat. A hatodik éven túl pedig már az elemi iskolába köteles minden gyermek járni. Ezért kell az óvodai cursust 2—6 éves korra tenni. Különösen kell óvodákban ügyelni, hogy a kisdedek között ragályos baj ne üssön ki. Ezért kell a felvételnél szigorú orvosi vizsgálat alá vetni a felveendőket, és ezért lehet csak beoltott gyermekeket felvenni. 16. § Az óvoda fenntartásához a fentebbi 8. §. értelmében a község minden lakosa járul. Hogy tehát a szülők ujabb terheltetós nélkül használhassák az óvodát, s ez intézeteket a nép jobban megkedvelje: czólszerünek látom az óvodai gondozást ingyenessé tenni, s csupán a gyermek táplálásáért (t. i. ha a szülő kész eledelt nem ad) fizettetni mérsékelt dijt. — Sőt hogy a legszegényebb szülők' még a táplálók hiánya által se gátoltassanak gyermekeiket óvodába adni, óhajtom hogy az ily legszegényebb kisdedek a községi óvodában táplálékot is dij nélkül kapjanak. 17. §• Az óvoda (ha bár másod sorban) fejlesztő intézet is levén, a kis gyermekek korukhoz mérten némely oly foglalkozásra és ügyességre taníthatók, melyek nem didactikai oktatás által is elsajátíthatók; ilyen p» o. az ének, a testgyakorlatok, ós a Frőbelfóle gyermekkertekben alkalmazott némely oly foglalkozás, melyet a tapasztalás a kisdedeknél is czólszerünek bizonyított (a Frőbel ós Khőler féle játékoknak nem • • ••'' ' • •• • ' •--.'' Sí; KÉPVH. 1B0MÁNY 1869/71. IV. - 36 í
