Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.
Irományszámok - 1869-426. Törvényjavaslat a szab. osztrák államvaspálya társulat adójáról és azon vállalatok által fizetendő adó felosztásáról, melyek igazgatósági székhelye vagy a magyar, vagy az osztrák állam területén fekszik, de üzletüket a másik állam területére is kiterjesztik
256 426. SZÁM. vonal összes adójából annyit, a mennyi az egész vonal hosszának arányában e vonalrészre esik, az osztrák államkincstárnak megtérít. 3. §. A közös bócsi-uj-szőnyi vonal adója a két államkincstár közt e két állam területén fekvő vonalrészek mértföld aránya szerint osztatik fel. Tekintettel azonban Bécs közelében a nagyobb forgalomra, ez arány kiszámításánál a Bécshez legközelebb eső első mórtföld kettőnek fog vétetni oly módon, hogy az egész vonal adójának 1 / 22-eiié8ze az osztrák, lh j 22-teá része a magyar állam kincstárt illesse. 4. §• E czélból a szab. osztrák államvaspálya-társaság az egész -vállalat adó alá eső tiszta jövedelmén kivül köteles minden egyes, vonal nyers jövedelmét is azok mértföld-hosszuságával együtt kimutatni. 5. §. -;'.\ Azon hitelintézetekre és biztosító-társulatokra nézve, melyek vagy a magyar, vagy osztrák állam területén állanak fenn s alapszabályaik értelmében meghatározott fő szók-helyükön kivül a másik állam területén fiók-intézetekkel birnak, elvül állíttatik fel, hogy a másik állam területén létező íiók-vagy mellékintézetek nem egyetemleg a fővállalattal, hanem külön vétetnek adó alá. 6. §. Mihez képest megállapíttatik: hogy az adófelosztás tekintetéből a fiók-intézet tiszta jövedelmének kinyomozása azon állam területén, hol a fövállalat szókel, — az adó alá vétel pedig a fiók-intézet székhelyén eszközöltetik. A mennyiben azonban a fiók-intézetek tiszta jövedelmének kinyomozása végett a fiók, és anya-intézet költségeinek megosztásánál oly kiadások is fordulnának elő, melyek a fiók, ós anya-intézetre közösen fordíttatnak, de a mennyiség sem egyikre, sem másikra nézve külön ki nem mutatható, ezen költségek a nyers jövedelem arányához képest lesznek felosztandók. Oly esetekben pedig, midőn a fiók- vagy mellékintézetek tiszta jövedelmének megállapítása elhárithatlan nehézséggel jár, az adókivetés czéljából az összes tiszta jövedelem a fő- ós fiók-intézet közt azon arány szerint osztandó meg, a mint a fiók-intézet külön kimutatandó nyers jövedelme az anya-intézet nyers jövedelméhez áll. 7. §. Azon gyárak ós gyárminőségü vállalatok, melyek gyártmányaik számára a másik állam területén raktárakkal birnak , ezen raktáraktól azon állam területén, a hol azok fennállanak, külön tartoznak adót fizetni. Az adókivetés az illető állam területén fennálló adótörvények szerint ós pedig ugyanazon mérték ben eszközlendő, mely hasonló készítményeket áruló adóköteles felekre nézve azon állam területén érvényes, a melyen az adó kivettetik. 8. §. Megadóztatás, illetőleg az adófelosztás czéljából a kérdéses vállalatok adóalapul szolgáló tiszta jövedelmének kinyomozását ós megállapítását azon államterület pénzügyi hatósága eszközli, a hol az adóköteles vállalat székhelyét tartja. A tisztajövedelem kinyomozására vonatkozó munkálatokat egymással mind a két pénzügyministerium közlendi. 9. §. Az adókivetést mindennemű állami, országos ós egyéb pótlókokkal együtt a megállapítjtt tiszta jövedelmi jutalók alapján mind a két állam terület pónzügyi hatósága önállólag eszközli. 10. §. Az ekként kivetett adót és pótlékokat az illető kormány kivánata folytán a másik állam terület számára azon állam terület pónzügyi hatóságai is beszedhetik, a hol az adóköteles vállalat székhelyét tartja,
