Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.

Irományszámok - 1869-350. Törvényjavaslat a Duna-folyamnak a főváros mellett szabályozásáról s a forgalom és közlekedés érdekében Buda-Pesten létesitendő egyéb közmunkák költségeinek feezéséről és e közmunkák végrehajtási közegeiről

12 350. SZÁM. a) A mondott 24 milliónyi összegnek minden levonás nélkül teljesen be kell folyni az ál_ lampónztárába. b) Ezen összegórt 50 év folytán 1.224,000 forintnyi évi járadék fizettetik 612,000 forintnyi félévi részletekben, mely járadékok első részlete 1871. évi január hó 1-ón fizetendő, az utolsó részlet pedig 1920. évi július hó 1-ón jár le. c) Az előbbi pont szerint meghatározott évi járadékokban a törlesztési részletek is bennfoglaltatván, azon óvijáradókok fizetése mellett, 50 év múlva az egész kölcsön törlesztetik s»az államnak minden kötelezettsége megszűnik. d) A kölcsön iránt szerződő fél a szerződós megkötés alkalmával két millió oszt. ért. forintnyi biztositékot köteles letenni az állam pénztárába. 2. §. A kölcsön sorsolási tervére ós a kibocsátandó sorsjegyekre vonatkozólag határoztatik, hogy: a) Egy sorsjegy-kötelezvény 100 forintnál kisebb összegre nem szólhat, azonban akkóp is kiállittathatik, hogy két egyenlő részre legyen osztható. b) A 100 forintnyi névértékre megállapított sorsjegyek, már az első kisorsolásnál is legalább 104 forinttal, mint legkisebb nyereménynyel váltandók be, s a törlesztés folyama alatt, ezen legkisebb kisorsolási értéknek 200 forintig kell emelkednie. c) A kibocsátandó sorsjegy névszerinti értéke a teljesen befizetett kölcsönösszegnél legfellebb 25 százalékkal lehet magasabb. d) A sorsjegyek, illetőleg nyeremények, mint szintén minden okmány, mely a kölcsön-üzletre vonatkozik bélyeg- ós illeték-mentesek: a nyereményektől mindazáltal a nyugta-bélyeg fizettetik. e) A sorsjegyek biztosíték fejében minden kir. hivatalnál elfogadtatnak s átalában mindazon előnyökben részesülnek, a melyekkel a magyar állampapírok bírnak. A fentebbi szakaszokban meghatározott föltételek alatt felveendő kölcsönből fedeztetik: a) A közlekedés könnyítése végett az ország két részét egybekötő lánczhid megváltása. b) A forgalomnak és közlekedésnek, épen a kereskedés központján fennakadás ellen biztosítása végett, egy, esetleg két uj állóhid építése. c) a Duna-folyamnak a főváros határai között oly módon szabályozása, mely a midőn a fővárost az árviz ellen biztosítja s a hajózás akadályait a kereskedés központján elhárítja, a hajózásnak és kereskedésnek tágas kikötőket és uj rakpartokat nyit; d) a fővárosban az ipar- ós kereskedés központján a« áru-forgalom könnyítése s a már is gyakori közlekedési zavarok elhárítása végett, de közegószségi tekintetből is kellő szélességű közlekedési fővonaloknak — mintegy államutaknak a községi utak nagy hálózatában — nyitása; e) s az ezekre szükséges előmunkálatok, helyszíni ós magasságrajzi fölvételek, tervek, kisajátítások stb. költsége. 4. §. A kölcsön évi járadékainak fedezésére, első sorban a következő források jelöltetnek ki: a) a megváltandó lánczhid jövedelmei, b) az uj állóhid, illetőleg hidak jövedelmei; c) a vasúti kölcsönből építendő vasúti egybekapcsoló hidon az átszállított árukért mázsánkiut fizetendő egy krajczár; d) azon pénzintézetek, biztosító-társulatok, gyárak és gyárminőségü vállalatok községi adópótléka, melyeknek igazgatási szókhelye az osztrák államterületen van, de a melyek üzletüket' fiók- vagy mellékintézeteik által a magyar államterületre is kiterjesztetik;