Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.
Irományszámok - 1869-398. Törvényjavaslat a tiszai korona-uradalmi kerületet képező községek uradalmi játékainak megváltásáról s a váltsági-ár rendeltetéséről
398. SZÁM. 165 398. szám. Törvényjavaslat a tiszai korona-uradalmi kerületet képező községek uradalmi járadékainak megváltásáról s a váltsági-ár rendeltetéséről. í. §. ^ A tiszai korona-uradalmi kerületet képező Martonos, Ó-Kanizsa, Zenta, Ada, Mohol, Petrovoszello, Ó-Becse, Sz.-Tamás, Túrja s Földvár községek, és a korona-uradalmat képviselő pénzügyminister között folyó évi márczius hó 1-ső napján kötött örökváltsági szerződés megerősíttetik; az 1790/1 évi VIL törvényczikknek a tiszai koronái kerületre vonatkozó rendelete pedig hatályon kivül helyeztetik. 2. §. , A tiszai korona-uradalmi kerülethez tartozó községek mindazon uradalmi járadékokat, melyeket a használatukban levő területekért az uradalomnak eddig fizetni, adni, beszolgáltatni illetőleg teljesíteni kötelesek voltak, az 1-ső §-ban emiitett szerződésnél fogva 1.300,000 o. é. forint összegen véglegesen megváltván, ezek örökváltsági szerződós értelmében a birtokukban hagyott területnek szabad birtokosaivá válnak. 3. §. A 2-ik §-ban emiitett 1.300,000 o. é. forintnyi váltság-tőke, a korona számára megszerzett kisbéri uradalom vételárának törlesztésére fordítandó, s utasittatik a pénzügyminister, hogy a váltságtőke, a mennyiben több évi részletekben fog befolyni, az időnként befolyó összeget azon földtehermentesitósi vagy gzőllődézsma válts ági kötvények visszaváltására vagy pótlására fordítsa, melyek koronái uradalmak után az állam tulajdonát képezték, de a kis-béri uradalom megszerzése végett eladattak vagy elzálogosittattak. 4. §. E törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. Iiónyay Menyhért s. L pénzügyminister. 1-ső melléklet a $98. sz. irom ányhoz. Váltsági szerződés. Tekintve azon nehézségeket, melyekkel a tiszáninneni korona-uradalom ós az ezen kerület, valamint a kerületi községek között fennforgó birtokviszonyok rendezése és tehermentesítése egybekötve van, de másrészről figyelembe véve azon hátrányokat is, melyek e nagy kiterjedésű ós népes vidék lakosai birtokának rendezetlenségéből az egyesekre, de közgazdasági szempontból az államra is háromlanak: a m. Mr. pénzügyminister ur, mint a m. kir. kincstár képviselője a tiszáninneni korona-uradalmi kerület és az ezt képező községek kórelme és ajánlata folytán beleegyezett abba, miszerint a kerület és illetőleg a községek által az uradalom részére 1848. évig teljesített, azonban 1848. évtől fogva vitássá vált uradalmi járadékok egyszer mindenkorra véglegesen megváltassanak.
