Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.

Irományszámok - 1869-393. A kilencz osztály előadóiból alakult központi bizottmány jelentése a főrendiháznak a birák és birósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslatra vonatkozó jegyzőkönyvi észrevételei tárgyában

144 393. SZÁM. 52. §. Ha a tárgyalás alatt felmerült körülmények ujabb tanuk kihallgatását, vagy a vizsgálat folytatását teszik szükségessé: ezt a fegyelmi bíróság a tárgyalás elhalasztása mellett elrendeli. 53. §. A fegyelmi bíróság a tárgyalás alkalmával felmerült bizonyítékokhoz képest hoz ítéletet, s a vádlott ellen felmerült vádak s a büntetés iránt, belátása szerint, a 22-ik §. korlátai között határoz. A tárgyalás alkalmával fel nem merült körülmények azonban a határozat tárgyát nem képezhetik. A határozatot azon ülésben kell hozni, a melyben a tárgyalás befejeztetett, s az elnök azt azonnal szóval kihirdeti. A határozat vagy felmentésre, vagy vétkesre szól. Ez uióbbi esetben a fegyelmi bíróság megszabja egyúttal a büntetést, valamint megállapítja a fegyelmi eljárásnak a vádlott által viselendő költségeit is. első esetben pedig, a vádlott költségei megtérítendők, ós pedig ha a per hivatalból, indíttatott, az állam, különben a panaszttevő által. Egyúttal, ha a fegyelmi bíróság a vádlottat felmenti, s azt látja, hogy a magán fél részéről emelt panasz hamis állításokra, vagy a tényeknek szándékosan elferdített előadására alapíttatott: a panaszlót 500 forintig „terjedhető" birságban marasztalja el, a melynek megfizetésére a fél s ha ez által az ügyvéd írásban utasítva nem volt, az ügyvéd köteleztetik. Ezen bírság be nem hajthatás esetére, fogságra változtatandó át, egy napot 5 forintra számítva. 54. §. Mind a közvádló, mind a vádlott fél a határozatot kihirdetés után 24 óra alatt fölebbezhetik, ós felebbezós esetében a kézbesítéstől számítandó 3 nap alatt a fölebbvitelt írásban is indokolhatják. 55. §. Ha a szabályszerüleg megidézett vádlott nem jelent meg a tárgyalásra, sem elmaradását alapos okokkal nem igazolta, sem a tárgyalásra maga helyett ügyvédet nem küldött, sem pedig védelmét írásban be nem nyújtotta: az eljárás a fennebbi szakaszok értelmében mind a mellett is megtartandó, s a bíróság a vizsgálat eredményéhez képest hoz határozatot. Ha ellenben a vádlott alapos okoknál fogva nem jelenhetik meg, s azokat a tárgyalás megkezdése előtt írásban igazolja: a tárgyalásra uj határnap tűzendő ki. Utólagos igazolásnak semmi hatálya nincs. 56. §. A felebbezett fegyelmi ügyekben a fölebbviteli fegyelmi bíróság ugyanazon szabályok szerint jár el, a melyek az első folyamodásu fegyelmi bíróságra nézve a fentebbi szakaszokban vannak megállapítva. 57. §, Mind az első, mind a fölebbviteli fegyelmi bíróság indokolt határozata a kihirdetés után 24 óra alatt írásban kiadandó mind a közvádlónak, mind a vádlottnak, s azon fölül 8 nap alatt közlendő azon törvényszékkel is, a melynél, vagy a melynek területén a vádlott alkalmazva van. Ha a büntetés hivatalvesztésre szól: a határozatot az igíizságügyministerhez is 8 nap alatt fel kell terjeszteni. 58. §. A fegyelmi bíróságnak ítélete ellen a perújítás megengedtetik. 59. §. Ha a fegyelmi eljárás megindítását magán fél kérelmezi, ez a közvádló jogaiba lép annyiban a mennyiben a köz vádló a 39., 43. és 54-ik §§-okban engedett fölebbvitellel nem élne, sőt a mennyiben ,a