Képviselőházi irományok, 1869. IV. kötet • 348-450. sz.

Irományszámok - 1869-393. A kilencz osztály előadóiból alakult központi bizottmány jelentése a főrendiháznak a birák és birósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslatra vonatkozó jegyzőkönyvi észrevételei tárgyában

140 393. SZÁM. a) ki hivatali kötelességét vétkesen, de nem azon bűnös czélból szegi meg, hogy ez által magának vagy másnak illetéktelen hasznot szerezzen, vagy valakinek jogtalan kárt okozzon; b) ki botrányos magaviselete miatt tiszteletre és bizalomra méltatlanná válik. 21. §• Fegyelmi vétségnek tekintendő különösen: , ha a. biró oly ügyben, melyben az eljárás és határozat azon biróságot illeti, melynek ő tagja; a) valamely fél részére per, vagy emlékiratot szerkeszt, a más által szerkesztettet helybenhagyás vagy megváltoztatás végett átvizsgálja, vagy a törvény által szabályozott hivatalos működésen kivül, a per mikénti vitelére útmutatást, vagy tanácsot ad : b) a folyamatban levő jogügy mikénti elintézései vagy egyéb birói cselekmény tekintetében, az eljáró biróság valamelyik tagjára érdekeltségből vagy ellenszenvből hatni törekszik; c) a bírósági személyzethez nem tartozó egyének által használat végett ítéleti vagy érdemleges határozati tervezetet készíttet vagy elfogad. Az a) *és b) pont szabályai alól kivétetik azon eset, ha a biró az ott elősorolt cselekményeket, saját vagy vele 3-ad ízig rokonságban, — vagy 2-od ízig sógorságban levő személyek ügyében követte el, ha egyszersmind a törvénykezési rendtartás 56. §-a zárpontjának rendeletét nem sértette meg. 22. §. A fegyelmi vétség büntetése : / a) roszalás; b) feddés; c) pénzbüntetés; d) hivatalvesztés ; 23. §. Hogy ezen büntetések közül melyik alkalmazandó, azt a vétség nagyságához ós netaláni ismétléséhez, úgyszintén az abból származó hátrányokhoz képest az illetékes fegyelmi biróság saját belátása szerint határozza meg. 24. §. Ha az illető időközben ujabb fegyelmi büntetés alá nem esett: a roszallás egy óv után, a feddés két év után, a pénzbeli büntetés pedig három óv után erkölcsi hatályát veszti. 25. §. A pénzbüntetés az illető hivatalnok egy évi fizetésének egyharmadát nem haladhatja túl. . 26. §. A fegyelmi határozatban kimondott hivatalvesztés maga után vonja az illető czimének, fizetésének valamint nyugdijának s mindazon előnyöknek elvesztését is, melyeket az szolgálata alapján az állam irányában igénybe vehetett volna. 27. §. Ha a biró vagy bírósági hivatalnok a fegyelmi eljárás megindítása előtt, vagy ennek folyama alatt, de a véghatározat hozatala előtt hivataláról, illetőleg nyugdijáról önkénytesen lemond, a fegyelmi eljárás megindítása — illetőleg folytatása abbanhagyandó. Ily lemondás azonban a vagyoni felelősséget nem szünteti meg. (66. §.) 28. §. Csekélyebb rendetlenségek esetében az elnök hivatalosan megintheti a törvényszéknél vagy annak területén alkalmazott birói tagokat ós bírósági hivatalnokokat.