Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.

Irományszámok - 1869-263. A fiumei kérdés ügyében kiküldött magyar bizottság jelentése az országgyüléshez

64 263. SZÁM. A fiumei képviselők, némi észrevételek mellett a magyar bizottság javaslatát lényegére nézve egészen elfogadván, nyilatkozatuk nem idézett fel bővebb discussiot. Annál hosszabb vitatkozásra adott okot a horvát küldöttség válasza, mely a magyarok javaslatától több lényeges pontban eltérvén : a kifejlett véleménykülönbség szabatos meghatározása, s ha lehet, kiegyenlítése végett, Újra felolvastatott s pontonként egybevettetett mind a magyar javaslat, mind a horvátok erre kelt válasza. Mit aztán beható tárgyalás követett. Minthogy azonban egyességet a külön bizottságok tagjai közt a hosszabb discussio sem lett képes előidézni: Gróf Andrásy Gyula ministerelnök ő nmltga kisórló meg egy külön közvetítő javaslat által egyesíteni az eltérő véleményeket. E javaslat szerint a magyar bizottság által előadott javaslatban a következő módosítások volnának teendők : Az I., II. ós III. pont marad változatlanul. A IY. pont így állana : IV. Fiume városa és kerülete a politikai közigazgatás, kultus ós közoktatás tekintetében a kormányzó és a magyar belügyi, illetőleg a kultus- ós közoktatási ministerek és a közös magyar törvényhozás alatt fog állani. Azon horvát gymnasiumra nézve azonban, mely Fiúméban létezik, Horvátország és Fiume egy bizonyos, meghatározandó idő alatt külön egyességet kötnek. A törvénykezést illetőleg: az autonóm, magánjogi ós büntető ügyekre nézve Fiume városában egy első bírósági s egy felebbviteli törvényszók állíttatik fel, mely csak Fiúméra s kerületére terjed ki. A legfelsőbb ítélőszék ezen ügyekre nézve a zágrábi hétszemélyes tábla leend. A fiumei első folyamodási ós felebbviteli bíróságok tagjainak kinevezése vagy választása Fiume autonóm jogai közé tartozik. Az igazságszolgáltatásra való felügyelet a guberniumot illeti. Az autonóm igazságszolgáltatási, magán és büntetőjogi törvényhozást (ide nem értve a kereskedelmi-, tengerészeti- ós váltó-törvónyeket, melyek közösek) a horvát-slavon országgyűlés gyakorolja; miért Fiume oda képviselőket küldhet. Az V-ik pont következő módosítás alá esik : V. Buccari, Portoró és Vinodol ellenben a nem közös, vagyis autonóm ügyekben nem a fiumei kormányzó alatt, hanem a horvát kormány által kinevezendő főispán alatt álland, s mind közigazgatási, mind törvénykezési tekintetben a horvát-slavon kormánytól s a horvát-slavon országgyűléstől függ; az ott előforduló magánjogi-, büntetős rendőrségi ügyekben tehát a horvátországi hatóságok s ítélőszékek gyakorolják a bírói hatalmat. A főispáni hivatalt azonban, ha a Horvát-Slavonországok kormánya ugy kívánja, a fiumei kormányzóra is rá lehet ruházni. A VI. pont marad változatlanul. A Vll-ik pont, a IV-ik pontban tett változtatások szerint ekként módosittatik: VII. Fiume városára és kerületére nézve a politikai közigazgatási, kultus ós közoktatási viszonyokat illetőleg, Fiume közbejöttével a közös m. ministerium készítse el a szükséges statútumokat és törvényjavaslatokat, melyek aztán a magyar közös országgyűlés elébe terjesztendők. Ellenben az autonóm magánjogi s büntetőtörvényhozás a IV. pont értelmében a horvát országgyűlést illeti.