Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.

Irományszámok - 1869-263. A fiumei kérdés ügyében kiküldött magyar bizottság jelentése az országgyüléshez

263. SZÁM. 61 összeülvén s gróf Majláth Antal ő nmóltóságát elnökké s Horváth Mihály képviselőt jegyzővé választván, az országos bizottság magát megalakitottnak nyilvánitotta s működését megkezdette. Mindenek előtt: felolvastatott ő cs. kir. felsége Ferencz Józsefnek az 1868-ki november 7-én kelt s az ezen évi országgyűlési irományok 357-ik száma alatt létező királyi leirata, melyben mind Magyarország, mind Horvát-, Dalmát- és Szlavonországok országgyűléseit, kir. előtérj észt vény alakjában felszólítja, egyesülnének azon alapeszmében, mely szerint, egyezőleg a Mária Therózia királyné által kiadott s az 1807. IV. t. czikknek is alapjául szolgáló diplomával — Fiume városa, kikötője s kerülete a koronához csatolt külön testet képez; ós egyeznének abba, hogy Fiume közreműködése mellett köztök barátságos utón mindaz megállapittassók, mit az illetők móltányos kívánalmai ós a magyar sz. korona összes országainak közös érdekei követelnek. Felolvastatott továbbá a képviselőháznak az e kegy. kir. leiratra a 310-dik ülésében 2753 sz. a. hozott ama határozata, mely szerint a kegy. kir. leiratban tett előterjesztések azon kijelentéssel fogadtatván el, hogy ezen elfogadás Magyarország jogának Fiúméhoz nem praejudicalhat, — a Fiume iránt még fennforgó közjogi kérdés kiegyenlítésére alakuló országos bizottsághoz Magyarország részéről négy tag küldessék ki oly módon, hogy ezek közöl három a képviselőház egy a főrendiház részéről választassák. Mely határozatot utóbb a főrendiház is magáévá tette. Ezen okiratok felolvasása után Deák Ferencz bizottsági tag felszólittatni indítványozta a fiumei követeket, hogy miután a kérdés közjogi oldala a királyi előterjesztvóny éknek egy részről a magyar — más részről a horvát- dalmát ós sziavon országgyűlések által történt elfogadása következtében akként van eldöntve, hogy Fiume városa kikötője s kerülete a magyar koronához csatolt külön testet képezzen s ennélfogva Fiume beligazgatási ügyei szükségkép átalakítást igényelnek: ezek rendezésére nézve kivánataikat írásban nyújtsák be az országos bizottságnak. Az indítvány elfogadtatván, elnök ur ő nmóltósága felszólitá Fiume követeit, hogy a szóban levő iratot mennél elébb nyújtsák be az országos bizottságnak, miszerint az már a jövő gyűlésen tárgyalásba vétethessék. Ezen inditványnyal s határozattal egyezőleg gróf Andrásy Gyula ministerelnök ő nmóltósága bővebben fejtegeté, hogy mivel a kegy. leirat s annak mindkét részről történt elfogadása után ama kérdés: hova tartozik Fiume ? — sem állami, sem becsületbeli szempontból többé nem létezik; a bizottság tanácskozásainak tárgyaiul csak a Fiume felvirágzására vonatkozó belkórdések maradtak fenn s egyedül ezek várnak elintézésre. A bizottság közmegegyezéssel elhatározta, hogy a fiumei követek által benyújtandó kivánatok, a ministerelnök ur által is fejtegetett értelemben elébb egy részről a magyar, más részről a horvát- dalmát-szlavón bizottságok által külön, s csak. azután tárgyaltassanak az összes országos bizottságban. Vógre a ministerelnök ur azon javaslata is, hogy a kérdések a bizottságokban s illetőleg a plenumban végelintézóse előtt a tárgyalás részletei nyilvánosságra ne titessenek. Elfogadtatván s az elnök ur felkéretvón, hogy a szükséges nyomtatványokról gondoskodni szíveskedjék, az ülés bezáratott. jegyzetté: Gróf Majláth Antal s. k., Horváth Mihály s. k.» elnök. jegyző.