Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.
Irományszámok - 1869-346. A kilencz osztály előadóiból alakult „központi bizottság” jelentése az „ipartörvényjavaslat” tárgyában
394 346. SZÁM. 76. §. Beteg-segélyezési és temetkezési egyleteket az iparos segédek saját körükben is alkothatnak. Ha ezt nem teszik, sem azt nem igazolhatják, hogy ily czólu valamely egyletnek már tagjai, ez esetben kötelezhetők arra, hogy beteg-segélyezési és temetkezési költségek fedezése czéljából az ipartársulatok kebelében fennálló, vagy ezentúl felállítandó hasonló alapok növelésére bizonyos járadékot fizessenek, jogosíttatván ez alapok kezelésében az alapszabályok szerint részt venni. A járadék maximuma az ipartársulat indítványára iparhatóságilag állapittatik meg. C. A gyári munkásokról. 77. §. Az iparos segédekről szóló: 66., 67., 68., 69., 70., 71., 72., 73., 74., ós 75. §§. rendeletei a gyári munkásokra is kiterjednek78. §. Gyári munkások alatt értendők azok is, kik a gyáron kivül, bizonyos, a gyárüzletre szükséges czikkeket készítenek, ós azokat csak a gyárnak, nem pedig a fogyasztó közönségnek adják el. 79. §. Minden gyári munkás tartozik magát az illetékes hatóságnál munkakönyvvel .ellátni, s azt a munkába lépéskor a gyártulajdonosnak átadni. E munkakönyvbe felveendő: a) a munkás neve, születésének ideje és vallása. b) ha élete 20-ik évét be nem töltötte, ezenfelül apja vagy gyámja neve, polgári állása és lakása is. c) az iskola, melyet látogatott; d) a gyárba való belépésének, e) a gyárbóli kilépésének ideje. A munkakönyv a gyártulajdonos által őrizendő, a megkereső hatóságnak akármikor előmutatandó és a munkás kilépésekor annak ismét kiadandó. 80. §. . A gyár tulajdonosa köteles összes munkásairól rendes jegyzéket vezetni, abba minden munkás nevét, korát, születése helyét, foglalkozását ós bérét beiktatni, s e jegyzéket az iparhatóságnak annak kívánatára akármikor előmutatni. Tartozik azonfelül félévről félévre a gyárban dolgozó munkások számát az iparhatóságnak bejelenteni. 81. §. A műhelyekben munkarendnek kell kifüggesztve lenni, melybe következők veendők fel: a) a dolgozó személyzeti különféle osztályzata és foglalkozása, jelesül a nők, gyermekek alkalmazásának módozata, tekintettel testi erejükre ós iskolai kötelezettségükre; b) a munkaidő tartama ; c) a leszámolás idejére és a munkabér kifizetésére vonatkozó határozmányok; d) a felügyelő egyének jogai; e) a munkásokkali elbánás megbetegedés vagy szerencsétlenség eseteiben; f) a munkarend áthágóira szabott bérlevonások és birságok; g) a felmondási határidő és azon esetek, melyekben a szerződési viszony azonnal felbontható. E munkarend másodlata az iparhatóságnak benyújtandó.