Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.

Irományszámok - 1869-250. 1869-ik XVI. törvényczikk a pénzintézetek, részvénytársulatok és egyletek üzletére vonatkozó bélyeg s illeték szabályozásáról

28 250. SZÁM. seknek nem teljes részvények, hanem csak ideiglenes elismervények szolgáltatnak ki, a fokozatos illeték az egyes fizetések lejáratszerü teljesítésekor a befizetés arányához képest lesz befizetendő, de a részletfizetésről szóló okiratok (ideiglenes elismervények) bélyegmentesen állíttatnak ki. Midőn pedig a meghatározott részletfizetések mellett felülfizetések is megengedtetnek a részvényeseknek, a felülfizetett részlettől járó illeték a részletfizetésre kitűzött határidő után legfeljebb 14 nap alatt teljesítendő. 10. §. Azon intézetek, melyek állam- vagy más értékpapírokra, vagy bármely • áruczikkekre előleget vagy kölcsönt adnak, ha az ily kölcsön hat hónapi időszakon tul nem terjed, minden egyes kölcsön értékétől az I. fokozatú bélyegilletóket közvetlenül tartoznak fizetni; de azért az ily kölcsönre vonatkozó okiratok bélyeg nélkül állíttatnak ki; a hat hónapot meg nem haladó kölcsön meghosszabbítások szintén az I. fokozatú bélyegilleték alá esnek. Mindkét esetben az illeték minden hónap letelte után 14 nap alatt fizetendő. 11. §. A magyar földhitelintézetnek, mint ilyennek, üzletkönyvei, záloglevelei, jövedékjegyei és minden egyéb a kölcsönre vonatkozó s az intézet nevében kiállított okmányai továbbra is bólyegmentesek lesznek. Kivétetnek azonban a zálogadósság visszafizetéséről szóló azon nyugták, melyek a telekkönyvben létező zálog,teher kitörlésére szolgálnak s a melyektől jövőre 50 krajczárnyi bélyeg fizettetik. A záloglevelek és jövedékjegyek szelvényei szintén bólyegkötelesek maradnak, de ezektől az illeték a lejárat idején közvetlenül fizettetik. Azon okmányok közül, melyek az intézetre mások által állíttatnak ki, névszerint a záloglevél vagy a jövedékjegy átadását tanúsító bizonyítványok, valamint azon más okmányok is, melyek a főbizonyitó okmányon kivül csupán a fennálló ügykezelés szempontjából állíttatnak ki, továbbra is bélyegmentesek lesznek. 12. §. A kormány igazgatása alatt álló zálogházak üzletkönyvei, a lejárt zálogok elárusitásáról felvett jegyzőkönyvek, továbbá az elárusított zálogtárgyakból az adósság lerovása után az adós részére fennmaradtösszeg felvételéről kiállított nyugták, végre a zálogjegyek elvesztése esetében a zálogtárgyak visszaválthatása végett az adósok részéről kiállítandó okmányok bélyegmentesek. 13. §. Azon takarókpénztárak, melyeknek tiszta jövedelmök nem emelkedett annyira, hogy a befizetett részvénytőkének 8°/

0-tóli összegét meghaladó kamat- és nyeremónyosztalókot adhassanak, vagy a melyek a 8°/

0-tóli tiszta jövedelmet meghaladó egész nyereményüket jótékony czélra fordítják, az eddigi bólyegmentesség kedvezményében meghagyatnak. Azon takarékpénztárak ellenben, melyek az eredeti részvényesek által valóban befizetett részvénytőkének 8°/

0-tóli összegét meghaladó kamat- és rószvónyosztalékot fizetnek, jelen törvény kihirdetése napjától kezdve üzletkönyveiket kötelesek a 2-ik §. értelmében szabályszerű bélyeggel ellátni. A betéteíi könyvecskék s az abban előforduló tőke- s kamatbizonyitványok ezután is bólyegmentesen állíttatnak ki. A bélyegmentességet vagy a bólyegkötelezettség fokát tartalmazó kimutatást a 22-dik §. hasonlatossága szerint minden takarékpénztár köteles az illető pénzügyi igazgatóságnak megküldeni. 14. §. Azon népbankok, vagy egyéb intézetek, melyekkel takarékpénztári üzlet van összekötve, ez utóbbira nézve a 13. §. rendelete alá esnek. 15. §. Hitel-üzlettel foglalkozó s alapszabályaik értelmében folyó számlára pénz-átvételekre jogosított