Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.

Irományszámok - 1869-336. Kivonat a főrendiház 1870-ik évi márczius hó 5-én tartott 37-ik ülése jegyzőkönyvéből

336. SZÁM. 345 / ' • S, 3-szor. Miután az államszámvevőszék elnökét e törvényjavaslat egy rangha helyezi a felelős ministerekkel, s mulasztás vagy vétség esetében ugyanazon biráskodást rendeli el felette, felelősségének meghatározásával is ugyanazon szerkezetet kell használni, mely az 1848. III. t. ez. 4. §-ában a ministerekre nézve alkalmaztatott, és ennél a 9-dik §-nak első és második sorában : „az országgyűlésnek" kihagyatik. 4-szer. Miután nem indokolt, hogy a számvevőszék alárendelt tagjai ellenében esetleg szükséges törvényes eljárás iránt külön, és a más áll'amhatóságok tisztviselői irányában gyakorlatban levő* eljárástól eltérő intézkedés történjék; de különben i^ a birói felelősségről szóló törvény még csak javaslati állapotban van: arra hivatkozás nem is törtónhetikj> . r A 11-ik §. egészen kihagyatik. Ezen szakasz kihagyása folytán természetszerűleg a következő szakaszok s a 10. §-tól történendő hivatkozások egygyel alacsonyabb sorszámot nyernek. 5-ször. A 12fik §. második sorában előforduló: „annyi mint egy niinisteré" — mint irályilag, helyesebb „a minis téri fizetéssel egyenlő" kitétellel cseréltetik fel. / 6-szor. Azon elvből kiindulva, (mely a jelen törvényjavaslatban szintén kifejezést nyert a 17. §-ban, hol a számvevőszók a felvilágosításokat nem a számosztályoktól, de az illető ministertől kéri), hogy egyik államhatóság csak a másik államhatósággal, illetőleg annak főnökével, kire a felelősség hárul, s nem alárendelt közegeivel közvetlenül érintkezik, a 14. §. következőleg módosittatik : 13. §. Minden ministerium köteles ugy saját számvevősége vagy számvevő osztálya, mint az alatta álló s önálló utalványozási joggal felruházott hatóságok számviteli kimutatásait egyheállitás és ellenőrzés végett az állami számvevőszéknek havonkint megküldeni. 7-szer. Miután fordulnak elő a számadásokban különösen oly bevételi tótelek, melyekről nincsenek okiratok a 15., illetőleg 14. §. a) pontjában „okiratokkal" helyett „kellőleg" tétetik; — teljes biztosíték nyújtatván ezen meghatározás által a nélkül, — hogy bizonyos esetekben a lehetetlen követeltetnék. 8-szor. Már fenntebb jeleztetett e törvényjavaslat azon iránya, hogy valahányszor az államszámvevöszók egyes ministeriuinok alárendelt osztályaival érintkezik, az elvileg mindig a felelős ministe: utján történjók, ezen irány teljes biztosítása czóljából a 16-ik, illetőleg 15. §. utolsó előtti sorában „miiiister" után „előleges" szuratik be. 9-szer. A 18., illetőleg 17. §. harmadik és negyedik sorában „számadásaik" után zárjel közé „(13. és 14. §§. értelmében)" beszuratik, mint a mely szakaszokban az állami számvevőszék hatásköre és eljárásának módozata körvonaloztatik. \ 10-szer. A 20., illetőleg 19-iíf §. első sorában „fenntebbi" szabatossági szempontból „meg előz ő"vel helyettesittetik. A harmadik sorban a 15 -ik§-nál kifejtett indokból „pénzügyministerium" után :„utján annak." ,A nyolezadik sorban „ministerek" u^áh „előleges" szuratik be. ^ H-szer. Miután a ministertanács az országgyűléssel a ministerelnök utján érintkezik, annálfogva a 24-ik, illetőleg á 23-ik §. hatodik sorában az „által ennek" kihagyatik s az utolsó előtti sorban „kíséretében

14 után „a ministerelnök által" szuratik be. 12-szer. Hasonló indokból a 28., illetőleg a^27. §. második ós harmadik sorában „ministertanács" után „illetőleg a ministerelnök" beszúratik.^> Az elősorolt módosításokkal a törvényjavaslat elfogadása véglegesen megszavaztatván, erről az ide vonatkozó jegyzőkönyvi kivonat és a kiigazított szövegezés kíséretében alkotmányos tárgyalás ós a módosításokhoz való szíves hozzájárulás végett a képviselőház szokott módon órtesittetni határoztatott. Kiadta Tisza Lajos s. k. a főrendi ház jegyzője. KÉPVH. IROMÁNY. 1869/71. III. 44