Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.

Irományszámok - 1869-332. Törvényjavaslat a birósági végrehajtókról

304 332. SZÁM. c) a harmadik rovatban a meghagyás foganatosítására tett eljárások jegyeztetnek fel, minden ily eljárás napjának és órájának kitüntetésével; d) a negyedik rovatba igtatandók a végrehajtó dijai és költségei, valamint az ezen czimen a féltől kapott előlegek, úgyszintén a későbbi levonások; e) az ötödik rovat a netaláni sürgetések bejegyzésére szolgál; f) a hatodik rovatba jegyzendők be a végrehajtás utján vagy annak alkalmával a kötelezettség fedezésére történt fizetések vagy teljesítések; g) a hetedik rovatba egyéb, a tárgyra vonatkozó jegyzetek jönnek. Ha a beigtatott tárgyra vonatkozólag későbbi, — vagy más bíróságtól küldött meghagyás érkezik, ez a fenn előirt módon uj folyó szám alatt igtatandó be, az utóbbi meghagyás folyó száma azonban az előbbinél,a hetedik rovatban megjegyzendő, valamint az előbbi meghagyás száma az utóbbinál szintén kiteendő. A nap, melyen a meghagyás beigtattatott, a lap közepére jő, és az ugyanazon napon beigtatott meghagyásoknál nem ismételtetik. 11- §• A beigtatásnak azonnal meg kell történni, mihelyt a meghagyás a bírósági végrehajtóhoz megérkezett. Az átvételt hivatalvesztés terhe alatt nem szabad megtagadnia. Ha a végrehajtó a meghagyás érkeztekor szókhelyétől távol volna : akkor visszajövetele után tartozik azt azonnal beigtatni, s egyszersmind a késedelem okát könyvében ugyanazon szám alatt megjegyezni. 12. §. A bírósági végrehajtó köteles állandóan azon bíróság székhelyén lakni, melyhez kineveztetett, az elnök illetőleg a járásbiró engedelme nélkül onnan el nem távozhatik; ha azonban valamely hivatali meghagyás teljesítése végett kell eltávoznia: erre nézve távozási engedélyre nincs szüksége. 13. §. A bírósági végrehajtók hatásköréhez a következő teendők tartoznak : a) a kézbesítés; b) a végrehajtás. 14. §. A kézbesítés következő esetekben teljesíttetik a bírósági végrehajtó által: a) polgári peres ügyekben kivétel nélkül; b) a peren kivüli birói eljárás eseteiben akkor, ha a kézbesítés a bíróság székhelyén eszközlendő ; c) a peren kivüli birói eljárás' egyéb eseteiben csak akkor, ha ezt a bíróság rendeli vagy a fél kívánja. A kézbesítés körüli eljárást polgári peres és nem peres ügyekben a polgári törvénykezési rendtartás szabályai határozzák meg. Yáltó ügyekben a váltó törvény, csődügyekben pedig a csődtörvény szerint történik a kézbesítés. 15. §. Végrehajtási cselekményt bírósági végrehajtók teljesítenek, kivéve azon fontosabb eseteket, a melyekben a bíróság a végrehajtás foganatosításával egyik tagját bizza meg. * A végrehajtás költségeit azonban soha sem állapítja meg maga a bírósági végrehajtó, hanem felszámítja azokat jegyzőkönyvében, és azután megállapítás végett a bíróságnak jelenti be. Szintén a bíróság határoz a végrehajtás folyama alatt felmerült tulajdoni és elsőbbségi keresetek felett is, s a menynyiben azokat tisztára nem hozhatja, az 1868. LIV. t. ez. 366. §-a értelmében a törvény rendes útjára utasítja. Ezen szakasz rendelkezése az 1869-dik évi ápril 8-dikán kiadott igazságyügyministeri rendelet szerint foganatosítandó váltóvégrehajtásokra is kiterjed.