Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.

Irományszámok - 1869-331. Törvényjavaslat a királyi ügyészség felállitásáról

331. SZÁM. IS**JH 301 de] ni , mely az állam-érdekeknek az igazságügy körüli képviseletére legelső sorll^j JS8r hivatva; mely állásánál fogva leginkább áll a törvényhozás ellenőrködóse alatt, mely a közhatalom ezen részének gyakorlatában is felelősségénél fogva több garantiát nyújt, mint a mennyi bármely egyes más állami közegben található lenne. Ellenkező esetben az államtól elvonatnék azon jog, a mely mindegyik magánfelet illeti, t. i. hogy érdekeinek képviselőjét szabadon választhassa és utasításokkal szabadon elláthassa. Az ügyész a biró előtt szintén mint fél lép fel: valamint a magán ügyvéd a magánfóí érdekeit védi : ép ugy védi az ügyész az állam közérdekeit; miért is szükséges, hogy a kormány az általa kirendelt képviselőt szintén szabadon választhassa és utasításokkal elláthassa. Részletek. Ezen általános indokok előre bocsátása után a részletekre nézve a következő főbb intézkedések emeltetnek ki. A 3. §. intézkedése szükséges: mert az ügyészségi tagok a 7. §. szerint azon esetben, ha a megbízatás tőlük elvonatik, a bírák soraiba lépnek át; — azért az 1869. IV. t. ez. 3. és 14. §. §-aiban foglalt rendelkezések reájuk is kiterjesztetnek. A 6. §. az ügyészeknek is biztosítja a hivatalviselés állandóságát és nyugdíjaztatást, mely intézkedés különösen azért szükséges, hogy az ügyészségi fontos állomásokra képzett és jeles férfiakat lehessen megnyerni. Ugyanazért a 7. §. a magasabb rangot és fizetést még azon esetre is biztosítja, ha a megbízatás visszavonatik; mert ha fizetésük leszállittatnók: a felek és bírák előtt tekintélyüket vesztenék, és a megbízatás elvonása büntetésnek tekintetnék. Azonban az 5. §-ban kimondott alárendeltségi viszonynál fogva az áthelyeztetést, valamint a megbízatás visszavonását is a 6. és 7. §-ban következetesen megengedni kellett. Az ügyészek önhatalmilag a bírák sorába vissza nem léphetnek; mert a ki hivatalt vállal; annak kötelezettségei alól magát önhatalmilag fel nem mentheti. A 9. §. intézkedését indokolja az: hogy Buda-Pest egymás mellett feküdvén, két külön ügyésznek feállitása szükségtelen. A kisebb törvényszékek mellé költségkímélés tekintetéből és azért, mert előre láthatólag a teendők száma, a kisebb területű és lakosságú törvényszékeknél kevesebb lesz , egy alügyész kirendelése elégségesnek mutatkozik. Az ügyészség teendői fontosak lóvén: a képesitvónyi kellékeket is szigorítani kellett a 15. §-ban. A 16. §. a bírákra nézve megállapított incompatibilitási eseteket az ügyészség tagjaira is kiterjeszti; minthogy ugyanazon okok az ügyészeknél is alkalmazhatók. Ennek iblytán az ügyészeknek magán ügyvédkedóse véglegesen meg fog szüntettetni. A 17—23. §§. a bűnvádi ügyekben állapítják meg az ügyészek hatáskörét, a mely intézkedések különösen a végett vétettek fel: mivel büntető perrendtartásunk nincsen, ós a bíróságok s ügyészek közti viszony meghatározása minden összeütközések elhárítása tekintetéből szükséges. A 24-ik §. intézkedése nem uj, mert eddig is védték a tiszti ügyészek hivatalból a házassági köteléket. A 25. §. a birói felelősségi törvényen alapszik. A 26. §-ban a törvényszéki fogház feletti felügyelet, a bánásmód, rend, tisztaság és fegyelem feletti ellenőrködós bizatik a kir, ügyészekre. A fogházak feletti felügyelet szükségessége nem lehet kórdós tárgya. Kórdós csak az: ki által gyakoroltassék a felügyelet. A törvényszék vagy elnöke alig gyakorolhatja ; mert sem hivatásához nem tartozik, sem azzal össze nem fór. Merülhetnek ugyanis esetek fel, nielyek következtében a tapasztaltakhoz képest fegyelmi vagy súlyosabb eljárás szükségessége áll elő. Ily esetekben a törvényszék, ha ott egyéb functiókat is — bár megelőzőleg — gyakorolna: mint egy saját eljárása felett volna kénytelen bíráskodni,