Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.

Irományszámok - 1869-331. Törvényjavaslat a királyi ügyészség felállitásáról

331. SZÁM. 295 hatja, mely esetben az illető ügyészségi tag, rangjának és fizetésének megtartása mellett azon törvényszék bíráinak sorába lép át, a mely mellé rendelve volt, ha pedig ezen törvényszéknél üres hely nincs, más bibirósághoz neveztetik ugyan ki, de ezen törvényszékhez való visszatérése, ha kérelmezi, a legelső üresedós alkalmával megengedendő. A költözködési költségek a 6. és a jelen §§-ban érintett esetekben megtéríttetnek. 8. §. A birói felelősségről és a nyugdíjazásról szóló törvények az alábbi 29. §-a) pontban foglalt kivétellel, továbbá az első folyamodási bíróságok szervezéséről szóló törvény 13. §-a a kir. ügyészekre nézve is kiterjesztetnek. 9. §. Kendszerint minden első folyamodási törvényszéknél alkalmaztatik kir. ügyész. Azonban az igazságügyi minister jogosítva van több törvényszékhez egy kir. ügyészt rendelni, s a kisebb törvényszók mellett a kir. ügyészt alügyész által helyettesíteni. A pesti ós budai kir. törvényszékekhez egy kir. ügyész rendeltetik. 10. §. A ki a törvényszók valamelyik tagjával fel- vagy lemenő ágbau rokon avagy negyedíziglen oldalrokonságban vagy másodiziglen sógorságban áll, azon törvényszéknél kir. ügyészi teendőket nem teljesíthet. 11. §. A kir. ügyészség bármely tagja ki van zárva oly ügyek viteléből: a) a melyekben önmaga a sértett fél; vagy b) a melyekben a vádlott vagy a sértett fél: az illető ügyészségi tag jegyese vagy felesége, vagy felmenő vagy lemenő ágbeli rokona, vagy negyedíziglen oldal-rokona, vagy másodiziglen sógora, vagy fogadott szüleje vagy gyermeke, gyámoltja vagy gondnokoltja ; — vagy c) a melyekben tanú vagy szakértő volt; végre d) a melyekben azelőtt mint bíró, meghatalmazott, vagy védő működött. 12. §. Mihelyt a kir. ügyészségi tagnak tudomására jut, hogy valamely ügyben a 11. §-ban érintett körülmények egyike forog fenn : köteles azt azonnal helyettesére bízni, illetőleg helyettesítése végett felebbvalójához jelentést tenni. 13. §. Ügyészségi tag ellen aggályossági kifogásnak nincs helye. 14. §. A kir. ügyészi ós alügyószi állomások pályázat utján töltetnek be. 15. §. Ügyészi hivatalt csak az nyerhet,ki az 1869. IV. t. ez. 6. §-ban foglalt átalános képesít vényen felül, köz- és váltó ügyvéd, ós legalább három évi birói vagy önálló ügyvédi gyakorlatot igazol. Egyenlő képesitvény mellett a jogtudorok elsőbbséggel bírnak. 16. §. > Az 1869. IV. t. ez. 8—13. §§-ok rendeletei az ügyészség tagjaira is kiterjesztetnek.