Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.
Irományszámok - 1869-320. Inditvány az ugynevezett párbér czimén teljesittetni szokott papi fizetések eltörlendők lévén - 1869-321. Jelentése az 1867. évi állambevételekről s kiadásokról szóló kimutatás és az 1868. évi zárszámadás tárgyalására a képviselőház által kiküldött bizottságnak
» 321. SZÁM. 229 eszközölt összehasonlítása ugyanezen . . . . . . . 3.621.989 frt ll 1 /, kr. felesleget bizonyítja, mint a tényleges jövedelmek emelkedésének s a kiadások mérséklésének következését. Ha ehhez az 1867. évi 3.602.644 ft. 56 kr. hitelmaradványból a pótkezelés után fennmaradt . . . . . 2.461.416 frt 61*/, kr. felesleg hozzá adatik : a két óv pénzügyi kezelésének összes eredménye, azaz, azon felesleg, mely az 1867. ós 1868. évi pénzügyi kezelés után fennmaradt . . ~ 6,083.405 frt 73 kr. valóságos megtakarítást mutat. E pótkezelóshez a bizottságnak további észrevétele nincs, miután azt már az 1867. évi 328. sz. a. kimutatás tárgyalása alkalmával eléggé részletezte. Az 1868. évi zárszámadásban a pótkezelós betudásával a két évre együtt kimutatott felesleg csak . . . . ,. . . 2.480.761 frt 17 kr. tesz, minek megfejtése abban található, hogy 1867. évi . . . . 3.602.644 frt 56 kr. megtakarítás az 1867. évi számadás eredménye lóvén, csak is abból tűnhetett ki, s a felesleget 6.083.405 frt 73 kr. az 1867. ós 1868. óv számadása együtt adja, következóskóp e két évi felesleg nem csupán készpénzben, hanem azon beruházásokban, termesztményekben, anyagokban és készpénzben együtt foglaltatik, melyek a mellékelt táblázatban mint tetlegesen az államvagyonba befektetett érték ós megmarad készpénz egyenként felsoroltatnak s a zárszámadás által is igazolva vannak. — Világosan ki lett lett tehát az 1867 ós 1868. évi számadásokból eredő felesleg mutatva; s az, hogy nem tisztán készpénzből áll, eredményén mit sem változtat. Csak az esetben változtatna, ha kimutatható lenne, hogy a beruházások a felesleg, az az a beruházáshoz szükséges pénzeszköz nélkül is létesülhettek volna. E kimutatott felesleg a számviteli elvek szoros magyarázata szerint még akkor is megtakarítást képezne, ha a bevételek és kiadások között kedvező arány nem léteznék, csakhogy ez esetben az itt felmerülő hiány fedezésére a múlt évi pénzmaradvány lenne igénybe veendő. A bizottság egyébiránt megkívánván arról is győződni, vájjon a bevételek és kiadások mérlegelése folytán nem mutatkozott-e ezeknél szükség a felesleg felhasználására: összehasonlította a zárszámadás összes foglalatát; szembe állítván a jövedelmet a költséggel, a bevételt a kiadással s vizsgálatának eredménye a következő volt: A zárszámadás tótelei szerint tett az előirányzott rendes ós rendkívüli jövedelem . . 100.150,000 frt költség . . 110.302.300 , 40 kr. hiány ,. . . 10.152,300 frt 40 kr. a valóságos rendes és rendkívüli jövedelem .• . -"'. 112.346,697 „ 257 2 » tehát több az előirányzottnál . . . 12.196,697 „ 25 V, „ a valóságos rendes és rendkívüli költség . .. . . 108.724,708 „14 „ kedvezőbb az előirányzottnál . . . 1.577,592 „26 „ együtt . ;. . 13.774,289 frt 51*/, kr. s a hiány fedezése után felesleg . . . . . . . . 3.621,989 frt 11*/, kr. ugyanez a felesleg eredménye a valóságos jövedelem ós költség összehasonlításának is. Továbbá felvétetvén az előirányzott rendes és rendkívüli bevétel . . . 146.215,800 frt : : ., kiadás . , , 130.618,300 frt 40 kr. a várható felesleg . 15.5997,49 frt 60 kr. volt- Miután a valóságos rendes és rendkívüli bevétel a jövedelmet ide nem
