Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.

Irományszámok - 1869-242. Dietrich Ignácz képviselő törvényjavaslat az 1868. évi XXIX. törvényczikk módositásáról, vagyis a szőlőváltságról

242. SZÁM. 7 A törvényhatóságok egyúttal jegyzőket is válasz-tanak, kik a választott biróságnál és a szakértők mellett a jegyzői teendőket fogják ellátni. Hasonlóképen a törvényhatóságok a saját területökön lakó érdektelen s értelmes szőlőgazdák sorából kellő számú törvényhatósági becsüsöket választanak, kik, mint a felek által választott becsüsök főnökei fognak alkalmaztatni. Az ekként választott birák, jegyzők ós becsüsök a törvényhatóság közgyűlése vagy küldöttsége előtt esküt tesznek arra, hogy a rajok bizandó ügyben igazságosan fognak eljárni, a felektől sem ígéretet, sem ajándékot, vagy a megszabott illetménynél nagyobb dijakat el nem fogadnak. Ezen dijakat a helybeli viszonyok tekintetbe vételével a törvényhatóság előre megállapítja. Miután minden megtörtént, a törvényhatóság erről a választottak névsorának és a dijszabásközlóse mellett a jogbiztost értesiti. 17. §. A jogbiztos nem várva a törvényhatóság értesítésére, irott és kézbesítendő végzésben meghagyja mind a jogosított földesúrnak, mind a kötelezett szőlőbirtokosoknak, miszerint az általa kiszabott — rövid, de elégséges — határidő alatt mindegyik fél négy érdektelen törvénytudót és hat érdektelen szőlőgazdát jelöljön ki, s a kijelölést a jogbiztosnak írásban benyújtja, különben a mulasztó részére a jogbiztos által kinevezendő gondnok teljesitendi a kijelölést. Benyujtatván a kijelölések, a jogbiztos azokat az ellenféllel azon meghagyással közli, hogy az, a kiszabott, — rövid, de elégséges — határidő alatt a kijelölt törvénytudók közül egy rendes és egy helyettes birót; a kijelölt szőlőgazdák közül két rendes- és egy helyettes becsüst válasszon: különben a mulasztó részére a jogbiztos által kinevezendő gondnok fogja a választást teljesíteni. Ehhez képest azon esetre, ha a felek kijelölési vagy választási jogukkal nem élnének, a jogbiztos a mulasztó fél, vagy felek részére a törvényhatóság területén lakó s szolgálatban nem álló ügyvédek sorából képviselő gondnokot rendel, ki akadályozás esetén kívül a képviseletet elfogadni s a jogbiztos felhívására a kijelölést, illetőleg választást teljesíteni tartozik. Ha a képviselő gondnok a jogbiztos felhívására a kijelölést, illetőleg választást, akadályozásának igazolása nélkül elmulasztja, vagy teljesíteni vonakodik : a jogbiztos által a gondnokságtól azonnal elmozdittathatik s világos makacsság esetében, a jogbiztos jelentése folytán, az illető törvényhatóság közgyűlése által a körülményekhez alkalmazandó pénzbirsággal is megfenyíttethetik. 18. §. Mihelyt a jogbiztos a törvényhatóságnak a 17-ik §-ban említett értesítését megkapja s a felek, illetőleg gondnokok által a birák ós becsüsök megválasztattak: a törvényhatóság által választott szőlőbirák közül választott bírósági elnököt; a becsüsök közül szőlőbecslő főnököt; a jegyzők közül jegyzőt s akadályozás esetére helyetteseket választ, az ekként meg alakított választott bíróság tagjait, úgy a becsüsöket, jegyzőket és feleket összehívja s a felek által választott bírákat és becsüsöket a 16-ik §. szerint meghitelteti. 19. §. Minden előforduló vitás kórdóst a választott bíróság, más személyek befolyása nélkül, önállóan és függetlenül, maga dönt el; és pedig sommás utón és annyira jogárvényesen, hogy a birói határozat sem óvás sem felebbezósi bejelentés által nem gátoltathatván, azonnal foganatosittatik. Ha azonban a földtulajdonos azt vitatja, hogy a szőlőföld magánbirtokát képezi, a szőlőbirtokosok pedig a megváltási eljárást követelik: a fenforgó jogkérdés a rendes úrbéri bíróságoknak rendes eljárás mellett fenntartatván, a választott bíróság által el nem intéztethetik. 20. §. A szőlőföldek becsüjét a becsüsök szintén más személyek befolyása nélkül, önállóan és függetlenül, maguk teljesitik. A becsüsök által megállapított becsösszeget a választott bíróság meg nem változtathatja.