Képviselőházi irományok, 1869. III. kötet • 241-347. sz.
Irományszámok - 1869-267. A magyar országgyülés képviselőházának 1870-ik évi január havi költségvetési előirányzata - 1869-268. Határozati javaslat a nyugdijak tárgyában
268. SZÁM. 99 1. Mindazok, kik az 1848. év végéig vagy későbben ugyan, de az 1848. óv végéig tett szolgálataikórt nyugdíjaztatnak, ezen szolgalatjuk után nyert nyugdijjaik teljes élvezetében megmaradnak 2. Azok, kik az 1848-ik óv. april 11-én a magyar, kir. udvari kanczellariánál, a magy. kir. helytartótanácsnál, s a magyar kir. kincstárnál hivatalban voltak, akkor viselt hivatalaik után járó egész fizetésüket megtartják, akár viseltek utóbb is hivatalt akár nem. — Ide sorozandók azok is, kik az 1848. évben az erdélyi udvari kanczellariánál, az erdélyi guberniumnál, s thesaurariatusnál azon időben hivataloskodtak, midőn ezen kormánytestületek a magyar kormányba beolvadtak ; illetőleg az alá rendeltettek. 3. Mindazon nyugdijjak, kegydijjak, nevelési ellátási pótlékok, melyek özvegyek, árvák, vagy szol. gák részére utalványoztattak, érintettlenül maradnak. 4. Mindazok, kik a központi, vagy vezető hatóságok kebelén kivül, államuradalmakban, állami erdők kezelésében, a só jövedéknél, a bányászatnak bármely ágában a határvámoknál, vesztegintózeteknól, postánál, távirdánál, az államópitészetnól, ut ós viz építésnél vagy mint tanárok hivataloskodtak, az egéss nyugdijt megtartják, mely számukra kirendeltetett. 5. Azokat kik: a) a politikai közigazgatási, központi, vagy vezető kormány testületeknél tanácsosi vagy ennél nagyobb állásban voltak alkalmazva, b) kik a pénzügyi vezető hatóságoknál, mint pénzügyi főtanácsosok, vagy ennél nagyobb állásban hivataloskodtak, c) bármely fokú biróságnak birói tagjait, s azokat d) kik megyékben, városokban, székekben, kerületekben kormányi kinevezésnél fogva viseltek hivatalt. — Nyugdíj nem illeti. 6. Minden egyébb nyugdijjakat illetőleg: Azok kik az 1848. évi után tett szolgálataikért ez ideig nyugdíjaztattak, ha a) tiz évig a magyar korona országaiban nem hivataloskodtak, utolsó hivatalos fizetésük egy évi: összegével véglegesen elógítendők ki. b) Ha tiz évig, vagy ennél tovább szolgáltak, nyugdijjaikat megtartják, ha az a központi vagy • vezető hivataloknál bevégzett szolgálatuk után hat száz, más hivatalokban végzett szolgálat után négy száz forintot meg nem halad. c) Ezen összegeket meghalladó nyugdijjak élvezetében csak azok maradhatnak, kik az 1848. év előtt fennállott szabályok szerint nyngdijjra igényt adó hivatalokban az 1848. év végéig már oly ideig szolgáltak, mely őket nagyobb nyugdijj élvezetre jogosítja. — Ezek az őket e szerint megillető többletet megtartják. d) azok kik az e szakaszban b) alatt emlittetteknól nagyobb nyugdíjjal látattak el, utolsó hivatalos fizetésüknek csak egy harmadát tartják meg, ugy hogy ezen harmad hatszáz, illetőleg négyszáz forintnál kisebb ne legyen. 7-szer. Az 5-ik §-ban s a 6-ik §-ban a) alatt emiitetteknek különös és rendkívüli esetekben, ha például betegség, vagy elöregedés következtében kenyérkeresetre képtelenek, segélyképpen illetőleg végkielégítés helyett utolsó fizetésüknek egy harmada életük fogytáig adományozható; ezeknek jegyzéke mindazonáltal a költségvetés mellett évenként külön terjesztessék elő: 8-or. Ezen elvek alapján mindegyik ministermm által a költségvetéséhez tartozó nyugdijasoknak s nyugdijjaiknak, a végleg kielégitendőknek és illetményeiknek jegyzéke haladéktalanul készítessék el. 13*
