Képviselőházi irományok, 1869. II. kötet • 105-240. sz.

Irományszámok - 1869-120. Törvényjavaslat Ő csász. és ap. királyi Fölségének az 1869. évi legfelsőbb udvartartási költségeihez 150.000 ezüst ftnyi póthitel megszavazásáról - 1869-121. Ipartörvényjavaslat

32 21. SZÁM. Padlások, pmczék, vagy oly műhelyek, a hol az üzleti munkával járó akár hőség, akár bűz, az egészségnek ártalmas, lakásul nem jelöltethetek ki. A segéd által egészségtelen lakás miatt beadott panaszok a hatóság részéről mindig a helyszínén a tiszti orvos közbejöttével vizsgálandók meg, ós haladók nélkül orvoslandók. 74. §. A segédek kötelezhetők arra, hogy betegsególyezósi és temetkezési költségök fedezése czóljából fennálló vagy ezentúl felállítandó alapok növelésére bizonyos járulókot fizessenek. E járulék maximuma a társulat indítványára hatóságilag állapittatik meg. Oly segédek, kik valamely iparos társulathoz tartozó iparosnál dolgoznak, csak az illető társulat segéd-alapjához tartoznak járulni. Az iparüzők kötelesek a meghatározott illetékeket a nálok dolgozó segédek és tanonczokórt megfizetni, de fel vannak jogositva ezen összegeket tőlük ismét beszedni. 75. §. Gyárilag kezelt nagyobb üzletek számára, melyekben számosabb különféle korú férfi- és nőmunkások közös műhelyekben dolgoznak, következők rendeltetnek: 76. §. Az iparos segédekről szóló : 64., 65., 66., 67., 68,, 69., 70., 71., 72. ós 73-ik §§. rendeletei a gyári munkásokra is kiterjednek. 77. §. Gyári munkások alatt értendők azok is, kik a gyáron kivül bizonyos a gyárüzletre szükséges csikkeket készítenek, és azokat csak a gyárnak, nem pedig a fogyasztó közönségnek adják el. 78. §. Minden gyári munkás tartozik magát az illetékes hatóságnál munkakönyvvel ellátni, s azt a munkába lépéskor a gyártulajdonosnak átadni. Kiskorú munkás csak ugy vehető fel gyári munkába, ha munkakönyvét szülője vagy gyámja a gyámoknak kézbesiti. E munkakönyvbe felveendő : a) a munkás neve, születésének ideje és vallása b) ha kiskorú, ezenfelül apja vagy gyámja neve, polgári állása és lakása is; c) ha oskolát látogatott az oskola látogatásáról szóló bizonyítvány; d) egy rovat, hol a gyárba való belépésének; e) egy másik, hol a gyárbóli kilépésének ideje bejegyzendő. A munkakönyv a gyártulajdonos által őrizendő, a megkereső hatóságnak akármikor előmutatandó és a munkás kilépésekor annak, illetőleg szülőjének vagy gyámjának ismét kiadandó. 79. §. A gyár tulajdonosa köteles összes munkásairól rendes jegyzéket vezetni, abba minden munkás keresztes családi nevét, korát, születése helyét, foglalkozását és bérét beigtatni, s e jegyzéket az iparhatóságnak annak kívánatára akármikor előmutatni. Tartozik azonfelül félévről félévre a gyárában dolgozó munkások számát az iparhatóságnak bejelenteni. 80. §. A műhelyekben munkarendnek kell kifüggesztve lenni, melybe következők veendők fel: a) a dolgozó személyzet különféle osztályzata és foglalkozása, jelesül a nők, gyermekek alkalmazásának módozata, tekintettel testi erejükre; b) a munkaidő tartama; c) a leszámolás idejére és a munkabér kifizetésére vonatkozó határozmányok; d) a felügyelő egyének jogai; e) a munkásokkali elbánás, megbetegedés vagy szerencsótlensóg eseteiben; f) a munkarend áthágóira szabott bérlevonások és bírságok;