Képviselőházi irományok, 1869. II. kötet • 105-240. sz.

Irományszámok - 1869-228. Kivonat a főrendiház 1869-ik évi deczember hó 10-én tartott XXIV-ik ülésének jegyzőkönyvéből

228. SZÁM. 379 2. §. Az' első szakasz eseteiben, az áthelyezés iránt ő Felsége felelős igazságügyministere által rendelkezik. • Az áthelyezett biró fizetése le nem szállítható. 4. §. Addig, mig az áthelyezés iránt intézkedés történik (2. §.) az illetők külön tanácsba osztandók be a) Ha a bírósági szervezetben törvényhozási intézkedések folytán változás törtónt. b) Ha az ugyanazon bíróságnál alkalmazott bírák között egyenes vagy harmadíziglen oldalrokonság, vagy másod-úrig] en sógorság, vagy fogadott szülei, vagy fogadott gyermeki viszony létezik vagy állt be. 2. §• Az 1. §. a) pontjának esetében az áthelyezés iránt ő Felsége a király intézkedik az igazságügyminister ellenjegyzése mellett. Ellenben az 1. §. b) pontjának esetében az áthelyezés fölött itóletileg ugyanazon bíróság határoz, a mely a bírói felelősségről szóló törvényben a fegyelmi szövegekre nézve van felállítva. Az áthelyezett biró fizetése sem egyik, sem másik esetben le nem szállítható. 3. §. Ha az ugyanazon bírósághoz kinevezett bírák között a fennebbi 1. szakaszban körülirt családi viszony létezik, vagy ilyen, alkalmaztatásuk ideje alatt keletkezett: ezen körülményt kötelesek az illetők legfölebb 10 nap alatt a kinevezés vagy a rokonság keletkezte után, azon törvényszók elnökénél bejelenteni, melynek területén a rokonok hivatali székhelye létezik. A törvényszék elnöke viszont köteles a neki bejelentett, vagy bármikép tudomására jutott körülményről az illető törvényszéknél alkalmazotti ügyészt azonnal értesíteni, ki az ügyet legfölebb 8 nap alatt a fegyelmi bíróság elé terjeszti, mely az önkénytelen áthelyeztetés iránt a. birói felelősségről szóló törvény IV. fejezetében szabályozott eljárás utján itóletileg határoz. Az-alsóbb fokú fegyelmi bíróság ítélete ellen fölebbvitellel élhet mind a fél, mind az illető törvényszéknél alkalmazott ügyész a felsőbb fokú fegyelmi bírósághoz, a melynek ítélete ellen azonban további perorvoslat nem alkalmazható. A fölebbezvónyt írásban az alsóbb fokú fegyelmi bíróság elnökénél 8 nap alatt kell benyújtani. Az itólet az elnök által haladéktalanul közlendő az igazságügyministerrel. 4. §. Az áthelyezés iránti eljárás folyama alatt az illetők külön tanácsba osztandók be az elnök által, 48* 3. §. Ha az ugyanazon bírósághoz kinevezett birák között a fennebbi 1. szakaszban körülirt családi viszony tudtukkal létezik, vagy ilyen, alkalmaztatásuk ideje alatt keletkezett: ezen körülményt kötelesek az illetők legfölebb 10 nap alatt a kinevezés vagy a rokonság keletkezte után, azon törvényszék elnökénél bejelenteni, melynek területén a rokonok hivatali szókhelye létezik. A törvényszék elnöke viszont köteles a neki bejelentett, vagy bármikóp tudomására jutott körülményről az illető felek meghallgatása után az igazságügyministernek haladék nélkül jelentést tenni. Az alsóbb fokú fegyelmi bíróság Ítélete ellen fölebbvitellel élhet mind a fél, mind az illető törvényszéknél alkalmazott ügyész a felsőbb fokú fegyelmi bírósághoz, a melynek ítélete ellen azonban további per orvoslat nem alkalmazható. A föllebbezvónyt Írásban az alsóbb fokú fegyelmi bíróság elnökénél 8 nap alatt kell benyújtani. Az itólet az elnök által haladéktalanul közlendő az igazságügyministerrel.