Képviselőházi irományok, 1869. II. kötet • 105-240. sz.
Irományszámok - 1869-120. Törvényjavaslat Ő csász. és ap. királyi Fölségének az 1869. évi legfelsőbb udvartartási költségeihez 150.000 ezüst ftnyi póthitel megszavazásáról - 1869-121. Ipartörvényjavaslat
28 121. SZÁM. lyeken kifüggesztessenek, valamint a vendéglősöket is arra kötelezheti, hogy hatóságilag láttamozott árjegyzékeket tegyenek ki. Az élelmi czikkek kifüggesztett árai az illető iparos által a legközelebbi 8 nap alatt fel nem emelhetők. 34. §. A helybeli hatóság jogában áll továbbá bórszolgák, hordárok s más személyek számára, kik közutczákon és tereken vagy szállodákban és korcsmákban szolgálataikat felajánlják — valamint közhelyeken a közönség rendelkezésére álló jármüvek, lovak, csolnakok s más szállító eszközök használatáért bizonyos dijszabást megállapítani. Hasonlóul helye van a hatósági díjszabásnak oly kéményseprők munkájánál, kiknek bizonyos seprési kerületek kizárőlagosan jelöltettek ki. 35. §. Sütők, mészárosok és kéményseprők az elkezdett iparüzletet tetszés szerint félbe nem szakithatják, hanem ha azt abba hagyni szándékoznak, kötelesek ebbeli szándékukat a hatóságnak bejelenteni, és annak kívánatára az ipart még egy bizonyos ideig, legfeljebb 4 hétig folytatni. Ezen határozat áthágói 100 frtig terjedhető birság alá esnek, sütők ós mészárosok ezen felül ismétlés esetében — azon helység kebelében, hol a kihágást elkövették, iparuk gyakorlásától 1 évre eltilthatok. 36. §. Ha az iparos állandó lakását ós üzletét más iparhatósági kerületba teszi át, mindazt tartozik teljesíteni, a mit a törvény uj iparüzlet megindításánál követel. 37. §. Minden iparosnak szabadságában áll üzleti helyén, vagy lakásán külső jelvényeket ós a megismerteti egyéb eszközeit alkalmazni. 38. §. Az iparosok czégbejegyzésóre és üzletkönyveik vezetésére nézve az 1840, XVI. t. ez. rendeletei szolgálnak zsinórmértékül. III. Fejezet. A segéd-személyzetről. 39. §. A segédszemélyzet áll tanonczokból és mestersegédekből. 40. §. Tanonczot tartani minden önálló iparosnak szabad, ha tőle e jog akár ideiglenesen, akár végképen hatóságilag el nem vonatott. 41. §. Oly gyermek, mely életének 12. évét még be nem töltötte, tanoneznak fel nem vehető. 42. §. A tanoncz felvétele szerződós mellett történik, mely ha a felek irni nem tudnak, a község elöljárója, illetőleg a város kapitánya által láttamozandó. 43. §. A felvétel alkalmával a mester ós a tanoncz szülői, vagy gyámja közt a kísérleti ós tanidő tartama, a tanoncz tartása ós ellátása, a tandíj összege, vagy ha e helyett a tanidőnek meghosszabbítása köttetett iki, ezen pótidő tartama, s az ez által pótolt tandíj összege egyetértőleg megállapítandó. 44. §. A tanítómester tanonczát azon iparágban, melyet űz, tehetsége szerint kiképezni, jó erkölcsre, rendes munkásságra szoktatni, vallása ünnepnapjain az isteni szolgálat látogatására elküldeni, s neki, ha népiskolát nem látogatott, az írás, olvasás és számolás megtanulására, különben pedig az iparos, esti és vasárnapi