Képviselőházi irományok, 1869. II. kötet • 105-240. sz.
Irományszámok - 1869-120. Törvényjavaslat Ő csász. és ap. királyi Fölségének az 1869. évi legfelsőbb udvartartási költségeihez 150.000 ezüst ftnyi póthitel megszavazásáról - 1869-121. Ipartörvényjavaslat
26 121. SZÁM. 14. §. Ha valamely üzletteleppel oly építkezések vannak kapcsolatban, melyeknek létesítése a szabályszerű, építési engedélytől függ, az építészeti tekintetből szükséges tárgyalás is a fennebb emiitett bizottsági tárgyalással egyidejűleg tartandó meg. 15. §. Az eljáró iparhatóság a felek kifogásain kivül hivatalból azt is tartozik megvizsgálni: vajon a tervezett telep által nem fog-e a közönségre nézve jelentékenyebb veszély, kár vagy háborgatás előidéztetni, és váljon megfelel-e az a fennálló tűzrendőri és egésségügyi szabályoknak. E vizsgálat eredménye szerint az engedély vagy megtagadandó, vagy a szükségesnek mutatkozó feltételek alatt megadandó. Ez utóbbiakhoz tartoznak azon intézkedések is, melyek a munkások életének és egéssógének megóvására megkívántatnak. A végzés a megszabott feltótelek felsorolása mellett írásban kiadandó, ós az engedély megtagadása vagy feltételek kikötése esetében indokolandó. Gőzkazánok használatba vétele csak akkor engedendő meg, ha a hatóság arról, hogy a kazán a szabályszerű biztonsági feltóteleknek megfelel, kellő meggyőződóst szerzett. 16. §. Az iparhatósági végzés ellen a feleknek szabadságukban áll a kézhezjuttatástól számítandó 15 napi határidő alatt felfolyamdással élni. — Az ily felfolyamodásnak elhalasztó hatása van. 17. §. A hivatalos eljárás költségeit a vállalkozó viseli. Alaptalan kifogások esetében az ezekből származó költségek megtóritósóben a kifogást tevő fél marasztaltatok el. 18. §. A 10-ik §. alá eső üzlet telepeknek minden lényeges átalakítása, valamint az üzlet megváltoztatása is a hatóságnak bejelentendő, s ez utóbbi ha szükségesnek véli, a 12. §. határozmányai szerint uj s hasonló módon végbe viendő bizottsági tárgyalást tűz ki. 19. §. Oly üzletek, melyek nagy zajt okoznak, templomok, iskolák, kórházak ós oly középületek szomszédságában, melyeknek kellő használata az üzlet által megakadályoztatnék, meg nem engedendők. 20. §. Ha valamely üzlettelep ily eljárás szerint hatóságilag engedélyeztetett, és a kiszabott feltótelek alatt felállitatott, a szomszédok közül senki sincs többé feljogosítva káros befolyások czime alatt az üzlet megszüntetését követelni, hanem amennyiben valaki a fennálló törvények szerint igényt támaszthat, panaszát, az iparhatóság előtt csak a káros befolyások eltávolítására intézheti. Ahol ez nem lehetséges vagy az üzlettel meg nem egyeztethető, a rendes bíróság előtt kellő kárpótlást követelhet. 21. §. Ha valamely engedélyezett ipartelepen már gyakorlatba vett üzlet a közjónak hátrányával vagy veszélyeztetésével jár, azt a felső hatóság akár mikor betilthatja. De ez esetben a birtokosnak bebizonyitható kára megtérítendő. A betiltó végzés ellen felfolyamodásnak van helye, a kárpótlásra nézve pedig a törvény útja nyitva tartandó. 22. §. Az iparos elhalálozása esetében az üzletet annak törvényes özvegye ujabb bejelentés nélkül folytathatja. Törvényes özvegy nem létében az üzlet a kiskorú örökösök javára folytatható. 23. §. Ha az ipar kiskorúak vagy jogi személyek részére gyakoraltatik, üzletvezető nevezendő, s a hatóságnál tudomás, illetőleg jóváhagyás végett bejelentendő. Az üzletvezetőnek mindazon tulajdonokkal kell birnia, melyek az illető iparág őnnáló gyakorlatára szükségesek, a törvényes szabályok megtartásáról ő felel, s a netán kisszabott büntetést ő viseli.