Képviselőházi irományok, 1869. II. kötet • 105-240. sz.
Irományszámok - 1869-192. Törvényjavaslat a posta-jövedék 1869-ik évi kiadásainak fedezésére póthitel ajánltatik meg
226 192. SZÁM. A 3. rovat (napidijak) és 8. rovat (jutalmak és segélyek) alatt mutatkozó tulkiadások a mint magyarázatukat, ugy fedezésüket is lelik az 1. 2 és 6. rovatokban mutatkozó 40,000 ftot meghaladó megtakarításokban, melyek csak a rendes személyzet kiegészítésének kénytelen halogatása által váltak lehetségessé. A 4. rovatban (szolgák ruházata) mutatkozó tulkiadás csak látszólagos, minthogy a ruházat kiszolgáltatása rendesen félévenként történvén, az év végén a különbség jóformán elenyészend. A 16. rovatban (postaszállítási költségek a póstautakon) kimutatott megtakarítás arról tesz tanúságot, hogy az ország pénzügyi viszonyaira való tekintet mindig zsinórmértékül szolgál a ministeriumnak a postahálózat kiegészítésénél, noha ez itt-ott a közönség kényelmének rovására ós a forgalom igényeinek rövidségével is történik. Ellenben kedvezőtlen eredményt mutatnak a fentebbi táblázat 19. 20 ós 21 rovatai. Kártérítések czimén (21 rovat) már az első 9 hónap folytában az egész évi hitel csekély összeg hiján; kocsi javítások czimón (20 rovat) teljesen; kocsik és egyéb leltári tárgyak beszerzése czimén (19 rovat) még azon felül mintegy 14000 frt. lett igénybe véve. Ezek elseje — a kártérítések rovata — az emberi számítás körén merőben kívül esik. Véletlen veszteségek, egyes közegek hanyagsága vagy gonoszsága, a közbiztonság sajnos megzavarodása: mind oly dolgok, melyek előre számba vétele vagy épen megakadályozása nem áll a ministerium hatalmában. S a mi sajnosabb, a már kifizetett összeg még nem is meriti ki a kincstár e fajta tartozásait. A kimutatott összegen felül ugyanis még 40,000 forint merült fel már eddig is, mint oly összeg, mely ha részben meg fog is talán a bűnösökön vétetni (s e részben meg lehet győződve az országgyűlés mulasztás nem fogja érhetni a ministeriumot) mégis az illető károsodottaknak azonnal kifizetendő s igy mindenesetre a póstajövedók ez évi költségvetését terheli, míglen a netán megtérülő összegek csak a jövő bevételben fognak megjelenni. A 19 és 20 rovatok (kocsik stb. beszerzése ós kocsik javítása) szoros összefüggésben állanak egymással. A póstaintózet kocsi-fundusa a mellett, hogy számra igen szűken van s igy sűrűen használtatik, jobbadán oly roncsolt állapotban is van, hogy kivált utaink állapotát tekintve — minduntalan javítgatásra szorul, s ez az ország sok vidékén aránytalanul nagy költséggel jár. S minthogy kellő kiegészítéséről ez évben gondoskodni nem lehet, kocsijavitások czimén előreláthatólag még mintegy 10,000 forint fog ez évben szükségeltetni. A mi végül a 19. rovatban (kocsik stb. beszerzése) mutatkozó eredményt illeti: ennek megérthetósóre vissza kell nyúlni az 1868-ki költség-kezelés eredményeire is. A forgalom növekedtóvel és különösen a vasúti hálózat terjedésével mozgó postahivatalok fokonkénti berendezése is mulhatlan szükségesnek mutatkozik; mert a vasúti vonatok szoros kapcsolatban állván egymással, s megállapodásuk néhány percznól tovább csak ritkán tartván, a leveleknek egy-egy helyen egyik vonat idejétől a másikéig néha 12, néha 24 sőt 36 óráig való vesztegeltetóse, s igy a levólszállitásnak ép a vasutak megnyílta következtében egész vonalokon érzékeny késleltetése, de még a közvetlen nyalábváltások túlságos szaporodása által előálló téves irányitások ós zavarok is csak mozgó postahivatalok (ambulanee-ok) berendezése által kerülhető el czélszerüen.' Minthogy pedig az előbbeni kormányok vasutak engedélyezésénél e hivatalokra nem voltak figyelemmel, a rógiebb vonalokon a postakincstár kénytelen a szükséges vaggonokat saját maga költségére beszerezni. A múlt 1868. évi költség-előirányzat elkószitésónél már most (mert a magyar kormány működése megkezdésekor legott meggyőződött az imént emiitett szükségről) 126,000 forint vétetett fel 18 eféle vaggon (darabját 7000 ftjával számítva) koszittetósóre. Az 1868-ki államköltségvetós megszavaztatásának oly későre haladtával azonban a mondott évben csak 6 vaggon készíttethetett el, s igy csak 42,000 frt. szerepel az 1868-ki zárszámadásban, mint e czólra fordított kiadás;*) az 1869-ki, kevéssel az előbbi meg-: *) Jegyzet. Hogy az 1868. évi zárszámadásban nem a fentebbi 84.000 forint, hanem csak 27,000 ft. szerepel mint megtakarítás a 19 rovat alatt, abban leli magyarázatát, hogy a mindenfelé tapasztalt s előre nem látott hiányok pótlására 57,000 frt. fordíttatott a következő részletezés szerint:
