Képviselőházi irományok, 1869. II. kötet • 105-240. sz.

Irományszámok - 1869-171. Törvényjavaslat a birák és birósági hivatalnokok felelősségéről

182 17 í. SZÁM. 59. §. Ha a fegyelmi eljárás megindítását magánfél kérelmezi: ez a közvádló jogaiba lép annyiban, a menynyiben a közvádló akár a 39., 43. és 54-ik §§-okban engedett fölebbvitellel nem élne, akár pedig a fe-. gyelmi eljárás megszüntetését, (42-ik §.) akár elvégre a vádlott felmentését (49-ik §.) indítványozná. Ugyanezen jogok átszállnak a magánfélre akkor is, ha a közvádló által megindított fegyelmi eljárásba, a vádhatározat (43. §.) előtt beavatkozott, azon eltéréssel mindazáltal: hogy e beavatkozásnak a fegyelmi eljárás korábbi jogcselekvényeire visszaható befolyása nincs. A vádhatározat után a magánfél többé be nem avatkozhatik. Azonban e jogát a magánfél mindkét esetben csak ügyvéd által érvényesítheti, a kit köteles e czélra külön meghatalmazványnyal ellátni s vagy mindjárt az első panaszlevélbeu, a melyben a fegyelmi eljárás megindítását kéri, vagy pedig beavatkozás esetén: a beavatkozási kérvényben, a fegyelmi bíróságnak bejelenteni. Ezen esetekben a fegyelmi bíróság mindazon határozatokat, a melyek a jelen fejezet értelmében a közvádlóval közlendők, a magánfél ügyvédével is tartozik közölni, s ez a vizsgálati iratokat mind a bíróságnál, mind a közvádlóuál bármikor megtekintheti. A fölebbviteli határidő a magánfélre nézve, a mennyiben neki e törvény szerint fölebbviteli joga van azon naptól számíttatik, a melyen a közvádlónak fölebbviteli joga lejárt. Ha a tárgyaláskor (49-ik §.) a közvádló a vádlott felmentésót hozná javaslatba: a magánfél ügyvéde, ha a közvádló javaslatában meg nem nyugodnék, a vádlott megbüntetésére, a büntetés nemére s a pénzbüntetés összegére irányzott indítványát köteles azonnal megtenni a nélkül, hogy e czélra a tárgyalás elhalasztását kérelmezhetné. Ellenben a magánfélnek, a vádlott elleni fegyelmi eljárás megszüntetésére vagy a vádlott felmentésére irányzott kórelme, a közvádló eltérő indítványának ellenében tekintetben nem vehető. 60. §• A fegyelmi bíróság, ha látja, hogy a panaszlott cselekmény, vagy mulasztás büntettet képez: az iratokat további eljárás végett az illetékes büntető bírósághoz teszi át. 61. |. Ha bármely hivatalnok ellen, ki a jelen törvény 2. §. alá tartozik, akár a fegyelmi eljárás folyama közben, akár pedig azt megelőzőleg bűnvádi eljárás indíttatott: az illető bíróság köteles a büntető per befejeztével az összes bűnvádi iratokat a jogerejü ítélettel együtt a fegyelmi bírósághoz azonnal áttenni még akkor is, ha a vádlott a büntető bíróság által a vád alól teljesen fölmentetett. A fegyelmi bíróság azon esetben, ha a vádlott a büntető perben valamely bűntettre nézve bűnösnek találtatott, de hivatalvesztésre nem ítéltetett: vádlottnak minden további kihallgatása nélkül az ellene megindítandó s illetőleg folytatandó fegyelmi eljárás iránt azonnal intézkedik. Ha pedig a vádlott a büntető perben a bűntett vádja alól felmentetett, vagy csak valamely kihágás miatt ítéltetett büntetésre a fegyelmi bíróság, a köz vádló meghallgatása után a 39. §. értelmében mindenekelőtt a fegyelmi eljárás megindítása, vagy mellőzése iránt hoz határozatot. Y. Fejezet. A felfüggesztés. 62. §. A fegyelmi bíróság hivatalától felfüggeszti a vádlottat: a) ha ellene a büntető bíróság által bünvizsgálat rendeltetik el; b) ha a felfüggesztés, a feljelentett fegyelmi vétség súlyos voltánál vagy természeténél fogva szükségesnek mutatkozik;