Képviselőházi irományok, 1869. II. kötet • 105-240. sz.

Irományszámok - 1869-171. Törvényjavaslat a birák és birósági hivatalnokok felelősségéről

180 171. SZÁM. Ezen határozat ellen, a mennyiben az nem a 35-ik §-ban foglalt bíróságtól ered, a közvádló 3 nap alatt fölebbvitellel élhet. 40. §. Ha a fegyelmi bíróság vizsgálatot lát szükségesnek: ennek teljesítésére az elnök vagy azon törvényszéknek, melynek kebeléből alakult, vagy valamely alsóbb törvényszéknek egyik tagját küldi ki. A fegyelmi bíróság tagja ily vizsgálattal soha sem bizattathatik meg. A kiküldött biró kihallgatja a vádlottat, a panaszlót és a tanukat: ez utóbbiakat, ha alapos aggodalom forog fenn arra nézve, hogy a fegyelmi bíróság előtti megjelenésük nem lesz lehetséges, meg is esketheti, megvizsgál minden körülményt, mely az ügy felderítésére szolgál s az összes iratokat a közvádlóval közli. 41. §. A közvádló, ha a vizsgálatot hiányosnak tartja, annak kiegiszitósét kívánhatja. Ha eziránt közte és a vizsgálóbíró közt véleménykülönbség támad: a kérdés felett a fegyelmi bíróság határoz. 42. §; A közvádló a vizsgálat befejezte, illetőleg kiegészítése után az iratok vételétől számítandó 8 nap alatt köteles indítványát az összes iratokkal együtt a fegyelmi bíróság elnökének benyújtani. 43. §. A közvádló indítványa fölött a fegyelmi bíróság határoz. E határozat ellen, ha a bíróság a közvádló indítványával ellenkezőleg, az eljárás megszüntetését határozta el: a közvádlő 3 nap alatt felebbezést használhat. 44. §. Ha vádhatározat hozatott: az elnök az ügy tárgyalására határnapot tűz ki, a melyre mind a közvádlót, mind a vádlottat megidézi. 45. §. Vádlottnak vagy megbízottjának jogában áll: »z idézvóny vétele után az iratokat a hivatalos órákban megtekinteni s azokat lemásolni. 46. §. A tárgyalás szóbeli ós az 1868. 54. t. ez. 103., 104. és 105-ik szakaszainak korlátai között nyilvános. 47. §. A vádhatározatban a tanuk ós szakértők rnegidóztetóse is elrendelendő. A közvádló, valamint a vádlott jogosítva van ezen határozat után is, mindazonáltal csak a tárgyalásra kitűzött határidő első felében ujabb tanuknak berendelését kérelmezni. Ezen kérelem felett a bíróság határoz. A törvényesen megidézett tanú meg nem jelenés esetében az 1868. 54. t. ez. 206-ik §-ának súlya alá esik. 48. §. • A tárgyalást az elnök, a kitűzött ügy megnevezésével nyitja meg. Ezután a 40-ik §. esetében felolvastatja a vizsgálati iratokat; kérdéseket intéz a vádlotthoz, s esetleg a tanukhoz, szakértőkhöz vagy a panaszló félhez. Az elnök után a birák is tehetnek kérdéseket. A közvádló, valamint a vádlott az elnök utján szintén intézhetnek kérdéseket mind a tanukhoz, mind a szakértőkhöz. 49. §. Befejeztetvén a tanuk kihallgatása, a közvádló előterjeszti a vizsgálat eredményét, s indítványt tesz a vádlott felmentésére vagy megbüntetésére, s ez utóbbi esetben a büntetés neme, s ha ez pénzbüntetésből állana, az összeg iránt is. Ezen indítványra a vádlott válaszol. További perbeszédnek nincs helye.