Képviselőházi irományok, 1869. II. kötet • 105-240. sz.

Irományszámok - 1869-171. Törvényjavaslat a birák és birósági hivatalnokok felelősségéről

171. SZÁM. 177 értékkel biró tárgyat egészen vagy részben eltulajdonítja vagy elidegeníti: úgyszintén a ki a fennebbi 17. §-ban érintett, vagy a bíróság őrizete alatt levő valamely okiratot szándékosan elrejt, elidegenít vagy megsemmisít : a sikkkasztás bűntettét követi el. Mindazon károkért, melyek az 1869,-ik évi 4-ik t. ez. értelmében kinevezett bírák és bírósági hivatalnokok hivatalos minőségben elkövetett sikkasztásai által magánfeleknek okoztattak; — a mennyiben a bűnös és esetleg bűntársainak vagyonából kielégíthetők nem lennének, — az állam felelős. Az ily kiadások kárpótlásául az illetőknek netalán később található vagyonából az államnak viszkereseti joga van. III. Fejezet. A fegyelmi vétségek. 20. §. Fegyelmi vétséget követ el, s a jelen fejezet szabályai szerint büntetendő azon biró vagy bírósági kivatalnok, a) ki hivatali kötelességét vétkesen, de nem azon czólból szegi meg, hogy ez által magának vagy másnak illetéktelen hasznot szerezzen, vagy valakinek jogtalan kárt okozzon ; b) ki botrányos magaviselete miatt tiszteletre s bizalomra méltatlanná válik. 21. §. Fegyelmi vétségnek tekintendő különösen : ha a biró oly ügyben, melyben az eljárás és határozat azon bíróságot illeti, melynek ő tagja, a) valamely fél részére pert vagy emlékiratot szerkeszt, a más által szerkesztettet helybenhagyás vagy megváltoztatás végett átvizsgálja, vagy a törvény által szabályozott hivatalos működésén kivül, a per mikénti vitelére útmutatást vagy tanácsot ad ; b) a folyamatban levő jogügy mikénti elintézése, vagy egyéb bírói cselekmény tekintetében, az eljáró biróság valamelyik tagjára érdekeltségből vagy ellenszenvből hatni törekszik ; c) a bírósági személyzethez nem tartozó egyének által, használat végett Ítéleti, vagy érdemleges határozati tervezetet készíttet vagy elfogad. Az a) és b) pont szabályai alól kivétetik azon eset, ha a biró az ott elősorolt cselekményeket saját vagy vele 3-ad izig rokonságban, vagy 2-od izig sógorságban levő személyek ügyében követte el, ha egyszersmind a törvénykezési rendtartás 56. §-a zárpontjának rendeletét nem sértette meg. 22. §. A fegyelmi vétség büntetése : a) roszalás; b) feddés; c) pénzbüntetés; d) hivatalvesztés. 23. §. Hogy ezen büntetések közül melyik alkalmazandó: azt a vétség nagyságához és netaláni ismétléséhez, úgyszintén az abból származó hátrányokhoz képest, az illetékes fegyelmi biróság saját belátása szerint határozza meg. 24. §. Ha az illető, időközben ujabb fegyelmi büntetés alá nem esett; a rosszalás egy év után, a feddés pedig két óv után, a pénzbeli büntetés pedig három óv után erkölcsi hatályát veszti. 25. §. A pénzbüntetés az illető hivatalnok egy évi fizetésének egy harmadát nem haladhatja ttíl. KÉPVH. IROMÁNY. 1869/71. II. 23