Képviselőházi irományok, 1869. II. kötet • 105-240. sz.

Irományszámok - 1869-168. Határozati javaslat a magyar hadseregnek békés időben való országon kivüli használata és tartozkodása tekintetében

167. SZÁM. 165 50. §. Az okozott költségek és károk minden egyes esetben megállapitandók, és az elmarasztaltaktól, együttleg behajtandók. Viszont, ha a panaszlott a vád alól felmentetik, költségei a magánvádló ellen megítélendők. 51. §. Ha a vadászati kihágás miatt a biróságnál a tett elkövetése napjától számítandó három hó alatt panasz vagy feljelentés nem törtónt: a büntetésre vonatkozó kereset elévült. Ha azonban a büntető törvények alá tartozó eset forog fenn: az- elévülési idő is a büntető törvények értelmében határoztatik meg. 52. §. A jelen fejezetben foglalt határozatok mellett az eljárást, birói illetőséget, bizonyítékokat, perorvaslatokat és végrehajtást illetőleg az 1840, IX. t.-czikk, s erre vonatkozó későbbi törvények a vadászati kihágásokra nézve is zsinórmértékül szolgálnak. VII. Fejezet. Az eddigi vadászati törvények eltörléséről és ezen törvény életbeléptetéséről. 53. §. A vadászatra vonatkozó minden eddigi törvény eltöröltetik; a jelen törvény hatályba lépte előtt történt cselekvények azonban ugy kártérítés, mint büntetés tekintetében a korábbi törvények határozatai szerint itélendők meg. 54. §. Ezen törvény végrehajtásával a belügyi-, igazságügyi- ós pénzügyi ministerek bízatnak meg. Pest, 1869. november 22-ón. Kiigazította: Ürményi Miksa s. k., a központi bizottság előadója 168. szám. Határozati javaslat a magyar hadseregnek békés időben való országon kívüli használata és tartózkodása tekintetéből. Azon okból, hogy az 1867. évi XII. t. ez. 2.. §-nak értelme az, hogy a közös haderő csak a közös biztonság védelme ós í'öntartása czéljábó áll fenn ; azon okból, hogy a közös biztonság csak akkor forog veszélyben, midőn a birodalom kül ellenség ellen áll szemben; azon okból, hogy Bocca di Cattaroban magyar seregek használtatnak a fölkelés ellen, mely a viszonyok tényleges állapota szerint ő Fölsége többi királyságainak és országainak ügye, ós melyért lehet és kell, hogy elégséges legyen az ottani haderő, ha képes lenne óvatosan békülékenyen és emberségesen eljárni, az ingerülteket jó békés utón lecsillapítani ós kibékíteni;