Képviselőházi irományok, 1869. II. kötet • 105-240. sz.
Irományszámok - 1869-167. A képviselőház kilencz osztályának előadóiból alakult központi bizottság jelentése az igazságügyminister által benyujtott vadászati törvény tárgyában
162 167, SZÁM. d) zergékre november 15-től augusztus l-ig; e) a fajdkakasra június 1-től márczius l-ig. jéfezókre pedig minden időben; f) foglyokra és fáczánokra február 15-től augusztus 15-ig; g) minden más madárra, a 23. és 24, §§-okban megbatározott kivételekkel, márczius 15-től június végéig azon hozzáadással, hegy a fentkitett időszakok alatt sem a vadak fiait elfogni , sem a madarak fészkeit szándékosan érinteni vagy tojásaikat elszedni nem szabad. 21. §. Tilalmi időszakban, az első 8 napot kivéve vadat átalában, vagy ha a tilalom csak némely vadra vonatkozik, ilyet árulni, venni, vagy nyilvános helyiségekben étlapra jegyezni nem szabad. 22. §. Szabad időben is tiltatik a foglyokat, fáczánokat és nyulakat hálókkal, tőrökkel, hurkokkal vagy bármi eszközökkel elfogni; e tekintetben kivétel csak a tenyésztők részére engedtetvén, kik azonban a rendes befogásokat ismert szakértők által tartoznak végbevitetni. 23. §. A madarak közül kivételt képeznek a vándor és vizimadarak ; de ott, hol ez utóbbiak keltenek, a párosodás ós keltés időszaka alatt a tilalom reájok is kiterjed. 24. §. Tiltott időszak alatt is szabad vadászni a seregekben vonuló vadludakra, vad és szelid galambokra, seregélyekre és sasok, kányák, vércsék, sólymok ós ölyvek minden nemeire, valamint a szarkákra, verebekre és varjakra is. 25. §: A kártékony állatokat, úgymint: medvét, farkast, rókát, hiuzt, vadmacskát, nyestet, vaddisznót, "borzát, tengerinyulat, hörcsököt, ürgét, görényt, menyétet, saját vadászterületén bármikor elpusztítani mindenkinek szabad. 26. §. A vadászati területen talált házimacskákat a vadászatra jogosított elpusztíthatja. 27. §. Hivatalból tartatni szokott vadászatok jövőre nem gyakorolhatók. 28. §. A vadászat csak lőfegyverrel, vagy lóháton bárminemű ebek használatával gyakorolható. A vadászatra jogosítottakon kívül senkinek sem szabad a vadászati területre bármi fajú ebeket bocsátani; kivétetnek a nyájőrök, kik azonban kötelesek ebeik nyakára oly nehezéket függeszteni, mely első lábaik térdein > felül egy hüvelyknyi távolságra lóg alá. 29. %. A sebzett vadat idegen területen űzni nem szabad. Ha a vadászatra jogosultak ebei idegen területre átmennek, ott az illető vadászatra jogosult által letartóztathatok mindaddig, mig gazdáik az okozott károkért teljes elégtételt nem adtak. Y. Fejezet. A vadászati kihágásokról és büntetésükről. 30. §. A ki a tulajdonosnak, vagy ha a vadászat bérbe van adva, a haszonbérlőnek engedélye nélkül vadász: 10 írttól 50 frtig, ós ha a vadászat lóháton törtónt, 20 írttól 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel sújtandó. Ismótelós eseteiben a büntetés 100 frtig, illetőleg 200 frtig terjedhet.